Őszre teljesülhet a három mobiltelefon-társaság azon vágya, hogy hozzájuthassanak a szabadon lévő 900-as frekvenciatartományhoz. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ugyanis a napokban bejelentette, hogy az év második felében piacra dobják a frekvenciát, s amint azt már korábban jelezte, nem zárják ki egy újabb szolgáltató megjelenési lehetőségét sem. Bár a részletek nem ismertek, elképzelhető, hogy négy részre bontják a még meglévő 900-as tartományt, s az első körben − egy licit eredményeként − a három piaci szereplő elvihetné az elméleti háromnegyedet, ezáltal a cégek javíthatnák hálózati kapacitásaikat, s egyben egy negyedik szereplőnek is maradna frekvencia. Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mekkora lesz az érdeklődés, hisz a két évvel korábbi kormányzati próbálkozás sem hozott eredményt. Szereplőkben ugyan nem volt hiány, de az igazi nagy befektetők elmaradtak, márpedig egy ilyen fejlesztés az évek során több száz milliárd forintot is fölemészt. A piacon lévő mobiltelefon-szolgáltatók − nyilvánvaló piacféltésből − sohasem támogatták egy újabb résztvevő megjelenését, legutóbb a Magyar Telekom vezérigazgatója lapunknak adott interjújában fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét. Christopher Mattheisen azon kérdésünkre ugyanis, hogy megélhet-e még egy szereplő a piacon, azt válaszolta, hogy \"szerintünk nem. A Magyarországon lévő három szolgáltató annak idején piaci árat fizetett a frekvenciákért, s azt gondolom, az állam érdeke is az, hogy a még szabad frekvenciákat is olyan áron értékesítse, ami tükrözi azok értékét, valamint azok a lehető legjobban tudjanak hasznosulni az ügyfelek szempontjából is. Egy teljesen új szereplőnek nem biztos, hogy megtérülne a frekvencia ára, ráadásul ezzel a piacon lévők hálózati igényét korlátozná az állam, ami a szolgáltatási minőség rovására mehet, s így az ügyfeleknek sem lenne kedvező.\" Kérdés tehát, hogy mit gondolnak erről a pályázat gondolatával foglalkozó hazai vagy nemzetközi befektetők. Az ugyanis kétségtelen, hogy egy 12 millió előfizetővel rendelkező piacon nem nagyon várható további jelentős bővülés, s hangszolgáltatásból sem igazán profitálhatnak a cégek, az internetpiacban − főleg a multimédiás alkalmazások várható előretörésének köszönhetően − azonban bőven van potenciál.
Amennyiben azonban mégsem jelentkezne senki a negyedik szolgáltatónak \"fenntartott\" frekvenciáért, úgy az állam egy második körben \"felajánlaná\" azt a jelenlegi piaci szereplőknek. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az állam pontosan mekkora összeget remél ezekből a frekvenciaegységek hasznosításából. Korábban 20 milliárd forint bevétellel számoltak, ennek azonban − szakemberek szerint − nem igazán volt realitása. Kérdés, hogy ebben az új konstrukcióban mennyit hajlandók fizetni a cégek a frekvenciasávért.
