Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert nálunk a vasúti forgalomirányítást vasúttársaságok, a MÁV és a GYSEV végzik. A bizottság szerint a forgalomirányítás szükségképpen együtt jár azzal, hogy a forgalomirányító részesévé válik a menetvonal-kijelöléssel, illetve kapacitáselosztással kapcsolatos döntéshozatali folyamatnak. Márpedig a vasúti közlekedésről szóló uniós szabályok értelmében vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtó szervezet nem hozhat menetvonal-kijelöléssel kapcsolatos döntést és nem vehet részt a kapacitáselosztási feladatok elvégzésében. Ez a piaci verseny torzulásához vezethet, mivel e döntéshozatali folyamat keretében a forgalomirányító részletes ismereteket szerez a versenytárs vasúttársaságok által nyújtott szolgáltatásokról, azok mennyiségéről és időpontjairól.
Osztja ezt a vélekedést a csaknem három tucat vasúti szállítással foglalkozó cég egyike, a Floyd Zrt. vezérigazgatója, Bogdán András is. A hivatalos magyar álláspont szerint a forgalomirányítás nem jár együtt menetvonal-kijelöléssel, illetve kapacitáselosztással, mert az az infrastruktúra-üzemeltetés része. A lapunknak nyilatkozó Bogdán szerint megoldást jelentene erre, ha például a forgalomirányítás átkerülne a független pályakapacitás-elosztó szervezethez, de az is feloldaná a problémát, ha a MÁV megválna az ilyen vasúti szolgáltatást végző vállalkozásától, például a személyszállító Strat Zrt.-től vagy a vontatásért felelős Trakció Zrt-től. Az unió elé került előbbi helyzetnek egyébként a napi gyakorlatban nincs különösebb hatása a Floyd Zrt.-re − jegyezte meg Bogdán, de ehhez, illetve a kezdeti torzsalkodás megszűnéséhez szükség volt hat-hét évre a magán-vasúttársaságok megjelenését követően. A folyamatot erősítette a MÁV Cargo értékesítése is. A MÁV felismerte, hogy új piaci igény jelent meg, ráadásul a magánvasutaktól például a pályahasználatért \"igazi pénzt\" kapnak, nem úgy, mint házon belül. A vezérigazgatótól azt is megtudtuk, hogy a gazdasági válság hatásait nem érezték meg olyan mértékben, mint amilyenre számítottak, sőt ebben az időszakban eddigi legnagyobb beruházásaikat hajtják végre.
Kissé másként látja Tamás-Vadnai Éva, a MMV Magyar Magánvasút Zrt. vezérigazgatója a magánvasutak és \"állami\" vasutak viszonyát, szerinte itthon keményedett a hangulat. Az elmúlt időben a recesszió is megtépázta a piacot és az engedéllyel rendelkező társaságok száma is jelentősen nőtt. A vezérigazgató információja szerint nincs még egy olyan ország Európában, ahol az arányokhoz képest ennyi külföldi vasúttársaságnak lenne engedélye.
A verseny tőlük vált igazán élessé, hiszen a külföldi vállalatok nem rendelkeznek magyar telephellyel, ezért nem fizetnek iparűzési adót, sőt az egyéb adók jó részét is a saját hazájuk szabályai szerint fizetik. Ez itthon, a magyar cégekre nézve esetenként leküzdhetetlen hátrány. Ami a magánvasutak és külföldi állami vállalatok kapcsolatát illeti, valóban jelentősen javult a helyzet. A nagy vasutak alkalmazkodtak a piaci igényekhez, belátták, vagy beláttatta velük az idő, hogy nekik is érdekük az együttműködés.
