− Néhány hete mind megjelenésében, mind felépítésében megújult a Népszabadság. Mik az első reakciók, hogyan fogadta a közönség a változást?
− Olvasóink, akik e-mailben, levélben, telefonon jelezhették észrevételüket, döntő többségükben pozitívan nyilatkoztak a változásról. Ügyfeleink körében is hasonló fogadtatása volt az átállásnak, és közülük sokan együttértően nyilatkoztak arról, hogy egy napilap ilyen merészen hozzá mert nyúlni a formához, a címlaphoz, a logóhoz.
− Milyen példák, elgondolások alapján igyekeztek megújítani a Népszabadságot?
− A külföldi mintákra és a saját kutatási adatainkra támaszkodtunk. Megnéztük, hogy melyek a Nyugat-Európában fellelhető trendek, így találkoztunk a szellősebb, izgalmasabb megjelenéssel, az érdekes grafikai elemekkel, az állított fényképekkel, illetve a címoldalon lévő öt hasábbal. Ez utóbbi abból a szempontból is fontos, hogy a Népszabadságnál eddig nem volt vezércikk. A harmadik oldalon található két írás publicisztika volt, ami nem feltétlenül egyezett a szerkesztőség álláspontjával, márpedig a vezércikknek ezt kell képviselnie. Ez most már megtalálható a címoldalon, az Ötödik hasábban. A váltást egyébként korábbra terveztük, de az előkészületek során − azt követően, hogy összeállt a változtatás iránya − több fordulóban teszteltük az olvasók körében a mintapéldányokat, s a visszajelzések után kisebb-nagyobb módosításokat hajtottunk végre, s amíg egyértelműen pozitív visszajelzéseket nem kaptunk, nem indítottuk el a megújult lapot.
− Ez elegendő lépés ahhoz, hogy megálljon a Népszabadság példányszámának csökkenése? Egyáltalán bekövetkezhet-e ilyen?
− A sajtót manapság valóban a példányszámcsökkenés jellemzi, ami szerintem lassítható, megállítható. Ma mindenesetre azt látjuk, hogy bár áprilistól az árus példányok esetében áremelést hajtottunk végre, s ez általában visszaesést szokott hozni, most ez nem következett be. Ehelyett − a kampány és a megújulás következtében − az első két hétben emelkedett az eladott példányszámunk, s az áremelés után is az eredeti szintre állt vissza. Az árus példányszámoknál tehát már teljesült a stabilizálásra vonatkozó elvárásunk. A második forduló pedig most következik: májustól az előfizetéses példányoknál is kénytelenek voltunk árat emelni, itt a kampány azonban még csak most indult el, aminek első eredményei júniusban várhatók. Elvárásunk ezzel kapcsolatban az, hogy középtávon, féléves időszakban akár növekedjen az előfizetői példányszám.
már vonzott új hirdetőket vagy meglévő partnereink nagyobb volumenű kampányait involválta
− Lehet-e ezzel egy lépést tenni abba az irányba, hogy javuljon a Népszabadság kedvezőtlen pénzügyi helyzete?
− Már tavaly megkezdődött a Népszabadság pénzügyi helyzetének javulása, így ez a lépés mindenképpen ezen az úton visz tovább. Az áprilisi bevételeinkben már meglátszott a hirdetői elkötelezettség, ez az arculatváltás tehát már vonzott új hirdetőket vagy meglévő partnereink nagyobb volumenű kampányait involválta. Hiszen egy új, több mint 200 millió forint értékű kampánnyal megtámogatott, s ezáltal a médiafigyelem középpontjába kerülő termékben megjelenni elég vonzó volt a hirdetők számára. A Népszabadság egyébként a piaci szektorból a tavalyihoz képest idén jobb bevételt ért el, s reméljük, ez a tendencia folytatódni fog.
− Az arculatváltás milyen hatással lehet az online és a print versenyére?
− Főleg a hirdetési kampánynak köszönhetően újabb olvasói lehetnek a nyomtatott lap mellett az online változatnak is, a kampánynak ugyanis volt egy facebookos \"lába\" is, ahol tíz nap alatt több mint 1600 rajongója lett a nol.hu oldalnak. Szerintem manapság nagyon fontos, hogy ilyen sokan névvel, fényképpel vállalták véleményüket, s elmondták, hogy tetszik nekik az oldal. Ennek alapján tehát azt gondolom, hogy a két termék pozitív hatással van egymásra.
− Középtávon milyen kifutásai lehetnek ezeknek a termékeknek, elképzelhető, hogy a nol.hu abszolút uralkodóvá válhat, vagy még egy jó ideig egyenrangú szereplők maradnak?
− Hosszabb távon párhuzamosan mindkettő fenntartható, más-más modell alapján. A print egy réteg számára, például az üzleti döntéshozók körében mindenképpen fontos lehet, míg az online attól függően, hogy milyen modellben működik. Ha ingyenes, akkor egy tömegmédium lehet, ha viszont a fizetős modellek állnak be, akkor itt is beindul egy rétegződés. De e téren még a kísérletezés stádiumában tart az egész világ, így tehát erre a kérdésre nagy merészség lenne prognózist mondani.
