Az MTI egyes hírei hamarosan ingyenesek lesznek, a közeljövőben várható pontos időpontról azonban nem tájékoztatta lapunkat a hírügynökség, amely eredetileg április 1-jétől akarta publikussá tenni híreit. Azért kell várni a váltásra, mert az MTI a meglevő szerződéseket felülvizsgálja, és az ingyenes hírszolgáltatás bevezetésével kapcsolatos technikai és a szervezési részletek kidolgozásán folyamatosan dolgozik. A társaság számításai szerint az MTI jelenlegi híreinek mintegy 70 százaléka válik ingyenessé és naponta mintegy 50 fotó. A fennmaradó mintegy 30 százaléknyi híranyag továbbra is előfizetéssel lesz elérhető. Fizetősek maradnak a napi esemény-előrejelzések, a napi sajtófotók fennmaradó része és az archív fotók. Továbbra is fizetni kell a speciális gazdasági hírekért és egyes adatbázis-szolgáltatásokért, mint például a Magyar közélet kézikönyve, valamint a más hírügynökségektől átvett anyagokért, az angol nyelvű hírekért és az audioszolgáltatásokért. A fizetős szolgáltatások teljes listájáról és azok áráról később tájékoztatják partnereiket és a hírfogyasztókat. Arra a kérdésünkre pedig, hogy milyen szempontok alapján határozták meg a fizetős és az ingyenes tartalmakat, a hírügynökségnél elmondták: az MTI nem azt tartotta fontosnak, hogy a fizetős szolgáltatások körét meghatározza, hanem azt, hogy saját gyártású hírei ingyenesek legyenek. A külföldi hírügynökségektől származó információkat jogi okokból egyelőre nem tudják ingyenessé tenni, emellett a napi hírszolgáltatáson túlmutató, feldolgozott anyagok sem tartoznak az ingyenesség körébe.
Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója lapunknak korábban kifejtette: azért lesznek ingyenesek az MTI hírei, mert ezek előállítását egyszer már megfizette az adózó polgár, ezért szerinte jogos, hogy ezek a tartalmak mindenkihez ingyen eljuthassanak. Eddig az a szemlélet jellemezte a társaság gazdálkodását, hogy mennyi bevételt tud termelni az MTI. Most az lesz a fő szempont, hogy a hírügynökség hány emberhez tudja eljuttatni a híreket. Egy, az adófizetők pénzéből fenntartott nemzeti hírügynökségnek a hatékonysága ugyanis elsősorban nem azon mérhető, hogy mennyi bevétele van, hanem hogy hány emberhez jutnak el a hírei. Az így kieső források kapcsán pedig azt mondta a vezérigazgató, hogy a társaság 1,8 milliárd forintos saját bevételének egy része az állami intézményektől, illetve a közmédiumoktól és ingatlanhasznosításból származott. Ezzel az állam az egyik zsebéből a másikba rakott körülbelül évi 1,1 milliárd forintot, a klasszikus kereskedelmi bevétel pedig 700-800 millió forintot tett ki. Ez utóbbi esik tehát most ki, s ez pótolható állami forrásból.
