A szerdai 100 bázispontos kamatvágás után további 100 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat szerdai soron kívüli ülésén az MNB monetáris tanácsa. A döntés indoklása szerint az elmúlt két napban az árfolyamsáv ellen megalapozatlan spekuláció indult meg. Az alapkamatlábnál is jobban mérséklődtek tegnap a jegybank által kínált betéti lehetőségek kamatlábai. A jegybankárok az alapkamat 100 bázispontos csökkentésén túl további 200 bázisponttal mérsékelték az egynapos - overnight - betét kamatlábát, így az instrumentum éves kamatlába az utóbbi két nap alatt 7,5 százalékról 3,5 százalékra csökkent. Az MNB arról is döntött, hogy keddtől felfüggeszti a kéthetes betéti lehetőség szakaszos rendelkezésre állás keretében történő biztosítását és ettől kezdve a kéthetes betétet kizárólag a jegybank forint- és devizapiaci műveleteinek üzleti feltételeiben szereplő, fix kamatú betéti tender keretében fogad el, mennyiségi korlátozással.
A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint ez azzal jár, hogy a sterilizáció elsődleges instrumentumának számító betét tényleges kamatlába jóval a névleges 6,5 százalék alá süllyedhet. Amennyiben a piaci szereplők jelentős mennyiségű pénzt kívánnak elhelyezni a jegybanknál, úgy a tenderen akár 4 százalékra is eshet a kamatláb - véli Barcza György, az ING Bank szakértője, aki rámutatott, hogy a döntés nyomán a külföldi spekulánsok jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni.
A kamatok csökkentéséről szóló bejelentés után jelentősen gyengült a forint, a piacon 250 forint körüli árfolyamon születtek üzletek, azaz a kurzus 10 százalék alá esett az intervenciós sáv erősebbik oldalán. A piacon tegnap teljes volt a bizonytalanság, a szakértők egymástól jelentősen eltérő következtetéseket vontak le az eseményekből. Egyes elemzők szerint a forint gyengülése arra utal, hogy az MNB-nek sikerült letörnie a spekulációt és a további napokban nem kell jelentős beáramlástól tartani, sőt számottevően gyengülhet a kurzus. A piac tegnap sikerrel rá tudta kényszeríteni az akaratát a jegybankra, ezzel precedenst teremtett és önbizalmat adott a spekulánsoknak, akik könnyen újra célba vehetik a magyar devizát - mutatott rá viszont Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője. Járai tegnapi szavai szerint a forint jelentős, és így az inflációs cél teljesülését veszélyeztető gyengülése akár azzal is járhat, hogy a jegybank már ma megemeli az alapkamatlábat.
Fordulatokkal teli napot zárt szerdán az állampapírpiac. A jegybanki kamatcsökkentés előtt napi összehasonlításban a rövid oldalon 100-150 bázisponttal estek a hozamok, a hosszabb lejáratokon pedig 20-80 bázispontos mérséklődést jegyeztek fel, ennek következtében gyakorlatilag kiegyenesedett a hozamgörbe. A jegybank délutáni bejelentése azonban merőben új helyzetet teremtett, amire a hozamok 50 bázispont körüli emelkedésével reagált a piac. A magyar papírokból feltehetően kiszállnak a külföldi befektetők, ez pedig jelentős korrekciót hozhat az állampapírpiacon - vélik az elemzők.
A szerda délutáni kamatvágásra lehetett számítani, miután a jegybank már reggel több száz millió euró értékben volt kénytelen interveniálni a piacon, ez pedig már szerdán is 100 bázispontos kamatcsökkentést váltott ki. Szintén a kamatcsökkentésre lehetett következtetni Járai reggeli nyilatkozatából, amelyben az MNB elnöke egyértelművé tette, hogy a jegybank nem hezitál, ha ezt a spekulánsok kikényszerítik, bár ez a jegybank szerint makrogazdasági szempontból nem megalapozott. A becslések szerint az árfolyamsáv védelmében tegnap összesen 3-4 milliárd euró értékben kellett eurót vásárolnia az MNB-nek.
Ma jár le az a 250 milliárd forintra tehető jegybanki betét, amellyel a szerdán beáramlott 1 milliárd euróból származó forintot sterilizálta a jegybank. A tegnap spekulációs céllal érkezett forró pénzzel együtt ma már akár 1000 milliárd forintra is tehető az az összeg, amit jegybanki betétben kívánnak a bankok elhelyezni, az MNB szerdai döntése értelmében azonban már csak 3,5 százalékon. A külföldi befektetőknek a betételhelyezésen túl lehetősége van még a teljes kivonulásra is, ez azonban 250 forint körüli euróárfolyam mellett tetemes veszteséget jelentene, így nem valószínű. A legközelebbi kéthetes betéti tender kedden következik, szintén az új feltételek szerint, azaz feltehetően 4 százalék körüli effektív kamatlábbal. A legutóbbi tenderen még 8,5 százalékos kamattal fogadott be pénzt az MNB.
A gyors ütemű és igen jelentős mértékű kamatcsökkentéseket nem reálgazdasági, hanem egyértelműen pénzpiaci folyamatok indokolták - mondta a NAPI Gazdaságnak a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Felcsuti Péter. Véleménye szerint az utóbbi napok fejleményei előre léthatóak voltak, arra a jegybankot már több hónapja figyelmeztették az elemzők. Annak, hogy a magas kamatszint által kiváltott forintspekuláció nem decemberben indult meg, csupán technikai okai - az ünnepek közeledte - voltak. A mostani, igen költséges (piaci becslések szerint mintegy tízmilliárd forintba kerülő) „játék” tehát elkerülhető lett volna.
A Raiffeisen vezérigazgatója szerint a kereskedelmi bankok mindezek miatt rövid távon nem reagálnak a jegybanki kamatvágásokra. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója azonban úgy véli, hogy a szerdai kamatvágásból mintegy 50 bázispontnyit - a másik 50 bázispontot gyakorlatilag már beárazták a termékekbe - mind a betéti, mind pedig a hitelkamatoknál követik a kereskedelmi bankok.
A forrásokért folyó harc miatt viszont a mérséklés az egyes hitelintézeteknél gyorsan, de különböző módon történhet. A kölcsönöknél a piac kikényszeríti a kamatcsökkentést, a betéteknél azonban - hasonló okból - a bankok lassabban, szegmentáltabban hajthatják végre ezeket a lépéseket. Erdei szerint a hitelintézetek betétekért folyó küzdelme egész évben folytatódhat. Éppen ezért fontos, hogy a kamatszint csak az inflációval együtt apadjon. (A tegnapi csökkentés pedig általános vélekedés szerint túl van ezen a szinten.)
K. P. P.-B. V. J.
