Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. mandátumot adott tegnap a Dresdner Kleinwort Wasserstein és a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézeteknek egy 10 éves futamidejű, 1 milliárd euró összértékű, fix kamatozású kötvény kibocsátásának megszervezésére. Az eurókötvény kibocsátása és árazása január végén-február elején várható, a befolyó összeg az idén lejáró adósság finanszírozását szolgálja. A tegnapi bejelentésre számítani lehetett, az ÁKK ugyanis már korábban közölte, hogy az első kibocsátásra várhatóan már az év elején sor kerül. További sorozatok piacra dobása a harmadik-negyedik negyedévben várható, összhangban a május-júniusban, illetve október-decemberben esedékes törlesztésekkel.
Idén összesen 2 milliárd eurót meghaladó összegű devizakötvény-kibocsátásra lehet számítani. Tavaly a jegybank és az előző kormány közötti megállapodás alapján a lejáró szuverén devizaadósságok refinanszírozása forintkötvény-kibocsátásokkal történt.
A devizakibocsátás részletei egyelőre nem ismertek. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint a magyar papír hozama a benchmarknak számító 10 éves német eurókötvény hozamánál 30-50 bázisponttal lesz magasabb, ami 4,5-4,7 százalékos szintet jelent. A Magyarországgal szinte azonos besorolással rendelkező, de már EMU-tag Görögország 10 éves eurókötvénye 4,6 százalékos hozammal kelt el múlt pénteken.
A kibocsátás várható költségei egyelőre szintén ismeretlenek, de a szakértők piaci tapasztalatokra hivatkozva 50-100 bázispontos összköltséget sem tartanak kizártnak, azaz a két szervező akár 5-10 millió eurós számlát is benyújthat a papírok lejegyzése után. Az ilyen nagyságrendű kibocsátások esetében nehéz pontosan megbecsülni a költségeket, azok ugyanis egyedi megállapodások alapján alakulnak ki - mondta lapunknak Kerekes Márton, az OTP Bank szakértője. A teljes költség az értékesítés, az ilyen esetekben gyakorlatilag kötelező jegyzési garancia, illetve a szervezés költségéből adódik össze, amelyek közül a jegyzési garanciához kapcsolódó költségeket gyakran elengedik.
László Csaba pénzügyminiszter utóbbi hetekben tett kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy a kibocsátási politika változását idézheti elő, ha a forint tartósan a sáv széléhez tapad, és a jegybank gyakori intervenciókkal lesz kénytelen stabilizálni az árfolyamot. Több szakértő is úgy véli, hogy a pénzügyminiszter ezen szavai akaratlanul ugyan, de hozzájárultak a kamatok változatlan szinten tartásához. Az eurókötvény-kibocsátások felfüggesztésének réme ugyanis nem engedi a sávszélre tapadni a forintot, márpedig a jelek szerint e nélkül az MNB nem szánja magát a kamatcsökkentésre.
K. P. P.
