Befektetés

A csúcsok után korrekció jöhet a gabonáknál

A világszerte tomboló aszály komoly rallyt indított be a gabonák piacán, a múlt heti csúcsok után viszont már jöhet a korrekció. A kukorica esetében viszont egyéb tényezők gátolhatják a tartós lemorzsolódást.

Belebukott a botrányba a Nomura-vezér

Benyújtotta lemondását tegnap Kenichi Watanabe, a Nomura Holdings vezérigazgatója, és jobbkeze, Takumi Shibata, a japán pénzintézet renoméját megtépázó, egyre terebélyesedő bennfentes kereskedési botrány miatt. Helyét a japán értékpapír-üzletág élére áprilisban kinevezett Koji Nagai vette át, aki egyúttal jelezte, további bennfentes ügyekre derülhet fény. A vezérigazgató bukását jelentő botrány 2010-re nyúlik vissza, amikor intézményi üzletkötők tippeket adtak egyes ügyfeleknek három részvénykibocsátásos tőkeemelés, az Inpexé, a Mizuho Financial Groupé és a Tokyo Electric Poweré előtt. Ugyan a japán pénzügyi felügyelet bírsága még várat magára, a márciusban kipattant ügy már most komoly ügyfélvesztést jelent a Nomurának. Egyes vagyonkezelők jogi okokból nem akarnak vele üzletet kötni és a bank kimaradt a kormányzat 6 milliárd dolláros Japan Tobacco-pakettjének értékesítéséből. A befektetők pozitívan fogadták a vezércserét, a piaczárás utáni második negyedéves gyorsjelentés előtt 6 százalékkal tornászták fel a bank részvényeinek árfolyamát. Nem hiába, a pénzintézet 1,89 milliárd jenes (24,2 millió dolláros) nyereségről jelentett, amely ugyan jelentősen elmarad a tavalyi azonos időszak 17,7 milliárdos értékétől, ám csaknem négyszerese a Reuters által megkérdezett elemzők 500 millió jenes várakozásának. A Lehman Brothers ázsiai egységének 2008-as felvásárlását levezénylő Watanabe távozása mindenesetre komoly kérdéseket vet fel a bank további tervei kapcsán. Nagai elmondása szerint új nemzetközi stratégiát dolgoz majd ki és nem kizárt a tengerentúli érdekeltségek restrukturálása.

Draghi a pesti tőzsdét is megrántotta

Elenyésző emelkedéssel indult a tegnapi nap, ám az Európai Központi Bank elnökének reményt keltő beszéde után rendesen felrántották a BUX-ot, és ebből később sem adott le sokat az irányadó pesti index. A Budapesti Értéktőzsde vezető mutatója 17 436 ponton ütötte maximumát; a rengeteg − egyébként vegyesen fogadott − európai gyorsjelentés és Draghi szavai mellett a makroadatokat is pozitív fogadtatásban részesítették a piacok, így a kockázatvállalási kedv javulása itthon is érezhető volt. A napi csúcspontokról csak Orbán Viktor miniszterelnök újabb, az IMF-fel szemben harcias szavai után kezdett lefelé csorogni a BUX. Végül így is 1,2 százalékos emelkedéssel zárta a napot, 17 286 ponton. Nagyobb jelentőséget azért mégsem érdemes tulajdonítani a tegnapi emelkedésnek, hiszen a forgalom továbbra sem érkezett meg a pesti tőzsdére: a hatmilliárd forintot sem érte el a kötések összege. A blue chipek vegyesen szerepeltek. A globális hangulatjavulást a legjobban az OTP használta ki, amelynek részvényárfolyama 3 százalékkal, 3465 forintra emelkedett; az utolsó ár egyben a bankpapír napi maximuma volt. A jegybanki lazítás ígérete az olajárra gyakorolt vélt hatásán keresztül a Mol árfolyamát is kedvezően befolyásolta, az olajpapír 16 800 forinton, 1,2 százalékos pluszban végzett, igaz, korábban járt 17 100 forinton is. A Magyar Telekomnak ezzel szemben nem volt jó napja, 422 forinton, a keddinél 5 forinttal lejjebb zárt. A Richter viszont 0,6 százalékot erősödött, miután 37 715 forinton fejezte be a kereskedést. Az Egis jegyzése 0,1 százalékkal került lejjebb. Újra szakadt egyet a tőzsde hullócsillaga, az E-Star, amely 5,6 százalékos esés után 557 forinton állt meg − ez azonban még mindig jobb volt a délelőtt ütött 532 forintos minimumnál.

Átszabná a részvénykölcsönzés feltételeit az unió

Az összes vagyonkezelőnek vissza kéne juttatnia alapjaikba fektető ügyfeleiknek az európai részvénykölcsönzési díjakból befolyó nyereséget az EU piaci felügyelete (ESMA) új szabályai szerint − írta a Financial Times. A jövő februárban életbe lépő előírás azt a célt szolgálja, hogy a jellemzően shortolást elősegítő részvénykölcsönzésből származó bevételek az ügyfelek és ne az alapkezelők javát szolgálják. Ezzel viszont komoly nyereségforrástól eshetnek el a nagy intézményi szereplők, főleg azok járhatnak rosszul, amelyek nagy indexkövető alapokkal vagy ETF-ekkel rendelkeznek, így például a BlackRock. A Markit adatai szerint hozzávetőleg 132 milliárd euró értékű részvény van kikölcsönözve Európában, ám a kölcsönzésért szedett díjak hatalmas szórást mutathatnak. Míg egy FTSE−100-komponens pár bázispontos bevételt biztosíthat, a nehezen hozzáférhető vagy lényegesen kevésbé likvid papírok sokkal nagyobbat. Megfigyelők szerint az intézkedés a shortolás közvetett csökkentésére tett kísérlet lehet, hiszen több alapkezelő is dönthet úgy, hogy ha már a nyereség nem őt gazdagítja, túl nagyok a kölcsönzés kockázatai.