Rosszul sülhet el az új adó a BÉT szerint
Aggodalmát fejezte ki a pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír- és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-jétől tervezett kiterjesztésével kapcsolatosan a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ). A két szervezet megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, azonban Svédország példája is mutatja: nem biztos, hogy ez a megfelelő eszköz ehhez. Svédország ugyanis 1984-ben vezette be, de 1991-ben el is törölte a tranzakciós adót, mert annak hatására a részvényforgalom nagyobb része átvándorolt Londonba, holott akkoriban ennek a technikai feltételei és szabályozói viszonyai sokkal kevésbé voltak adottak, mint napjainkban − derül ki a BÉT és a BSZSZ közös közleményéből. Közleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy az új adónem csak akkor érheti el célját, ha bevezetése az Európai Unió egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg, egyéb esetben csak a magyar tőkepiac kerül súlyos versenyhátrányba. Emellett olyan negatív következményekkel szembesülne az állam és a szektor, mint például az, hogy az értékpapír-tranzakciók elvándorlásának következtében a tranzakciós illetékből remélt adóbevételek jelentősen elmaradnának a tervezett mértéktől és az adóhatás összességében negatívvá válna, tovább rontva a költségvetés egyenlegét.