Befektetés

Erős szintet tesztelt a forint

A szerdai megingás után csütörtökön ismét erősödtek a régiós devizák, miután a dollár gyengülése jó hatással volt a feltörekvő piacokra. Ennek betudhatóan a forint az euróval szemben napközben kéthetes csúcsra drágult, a napi maximumot 295,50-nél érte el az árfolyam. A további jelentős forinterősödéshez viszont a 295−295,50-es szintet kellene áttörnie a forintnak. Ez csütörtökön még nem sikerült, sőt délután újra 296 fölé húzták az árfolyamot a pesszimistább nemzetközi hangulatban. Ugyanis a forint az ezek alapján mozgó euró/dollár keresztárfolyam mozgását követheti. Az euró ugyanakkor egyelőre töretlenül erősödött a dollárral szemben, csütörtök délután már 1,36 felett járt az árfolyam, ami azt jelentette, hogy komolyabb ellenállási szint már csak 1,37-nél van a keresztárfolyamban, ahol utoljára január végén járt az euró a dollárral szemben. Így egy dollár este 217,50 forint volt, míg a svájci frankért közel 242 forintot kellett fizetni. Vegyesen változtak a hozamok a másodlagos állampapírpiacon. A három hónapos lejárat stagnált, míg a hat hónapos egy bázisponttal nőtt. A többi esetben pedig minimális, 2−5 bázispontos csökkenés volt csütörtökön. Így az átlagos hozamok 3,45 és 6,33 százalék között változtak.

Kigyulladt és lezuhant a Tesla

Hatalmas emelkedési hullám − egyes vélemények szerint lufifújás − érhetett véget a Tesla-részvények piacán, miután már második nap szenved el nagyobb veszteséget a papír. A hírek szerint az esést az indította el, hogy kigyulladt egy Tesla-autó Amerikában, ami a potenciális vevőkben kétségeket ébreszthet a világ legbiztonságosabb személyautójának kikiáltott modellel kapcsolatban. A befektetők azonban aligha ettől rettentek meg. A tegnapi óriási forgalom − lapzártánkig 15 millió részvény fordult meg a tőzsdén − arra utal, hogy vége szakadt a meredek emelkedésnek, amiben a fordulatot az átváltható kötvényekért kapott részvények hét eleji piacra kerülése indította el. A 20 milliós szerdai forgalommal együtt mindez azt jelenti, hogy a papírok több mint 30 százaléka megfordulhatott két nap alatt a tőzsdén, ami komoly kiszállási hullámot jelent. A nagy esést fékezheti, hogy a legutóbb publikált adatok szerint a részvények 26 százalékára vonatkozó short pozíciót tartanak a befektetők − persze ebből már sok pozíció becsukódhatott, amikor e hét elején az árfolyam 194 dolláros történelmi csúcsra emelkedett. A Tesla az év egyik sikersztorija, a részvény 34 dolláron zárta a múlt évet, áprilisban lépte át a 40 dolláros szintet, majd meg sem állt hatvanig. Májusban innen 115 dollárig száguldott, de a 100−120 dolláros sávban viszonylag sok időt, másfél hónapot töltött. Aligha lett volna ilyen meredek az emelkedés a folyamatosan próbálkozó, majd kistoppolódó shortosok nélkül. Júliusban a 140 dolláros, augusztus végén a 170 dolláros árszint került terítékre, a 194 dolláros csúcs szeptember végére alakult ki. Az elmúlt két nap 12 százalékos esése után 170 dollárra tért vissza a papír, vagyis egyelőre csak a szeptemberi emelkedést adta vissza.

Megijesztette a befektetőket a Treasury

Lapzártánkkor egy százalék körüli veszteségnél tartottak a New York-i részvényindexek. A befektetők hangulatát egyrészt az USA pénzügyminisztériumának figyelmeztetése rontotta el, másrészt pedig az, hogy az amerikai szolgáltatószektor növekedésének lassulását jelezte az augusztusi beszerzési menedzserindex. A pénzügyminisztérium azt közölte, hogy katasztrofális és példátlan következményekkel, akár a 2008-as válságnál is súlyosabb krízissel járna az, ha az Egyesült Államok nem tudna eleget tenni fizetési kötelezettségeinek azért, mert nem emelik meg az adósságplafont. A tőzsdeindexek esésével a félelemindexként emlegetett VIX-index is megugrott, több mint 12 százalékkal, így június 25. óta a legmagasabb szintre került. A piaci félelemben benne van, hogy az amerikai kormányzati leállás munkahelyek elvesztésével járhat, valamint a gazdasági növekedésre is negatív hatást gyakorolhat.A vezető nyugat-európai részvényindexek vegyesen zártak, az FTSE 0,2 százalékos veszteségével szemben a DAX 0,4, a CAC−40 pedig 0,7 százalékkal gyengült. A befektetőket az amerikai költségvetéssel kapcsolatos híreken túl a friss beszerzésimenedzser-indexek orientálták: az eurózóna szeptemberi mutatója az előzetesen közöltnél is jobb, 52,2 pont lett, ami 27 havi csúcsnak felel meg, de a várakozásokat felülmúlóan teljesített a brit és a kínai szolgáltatószektor is. Londonban átlag felett drágultak az Aviva részvényei, miután a biztosító a korábban becsültnél drágábban tudta eladni amerikai érdekeltségeit. A BP szintén a nyertesek közé iratkozott fel, miután egy amerikai bírósági döntés leállított több, a Deepwater Horizon 2010-es katasztrófájához kapcsolódó kárkifizetést, azaz legalább átmenetileg lassul a dollárszázmilliók kiáramlása az olajtársaságtól. Párizsban bő három százalékkal estek a Schneider Electric részvényei a BNP Paribas leminősítése nyomán.

Eladatná a Mol INA-részesedését a kormány

Államközi szintre emelkedett az INA olajtársaság irányításáért folyó harc, a küzdelembe ugyanis tegnap a Mol mellett beszállt a magyar kormány is. A kabinet azt követően szánta el magát a lépésre, hogy a horvát ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt Mol-elnök ellen. (Szerda estére már az Interpol honlapjára is felkerült a cégvezér fotója a körözött személyek közé.) Jogászok szerint ennek ellenére Magyarország nem köteles letartóztatni Hernádit, a Mol-elnök számára azonban hazánk maradt az utolsó biztonságos hely. A társaságban 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magyar állam utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol−INA ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A kormány indoklása szerint Horvátország folyamatos politikai kampányt folytat a Mol ellen, a helyi igazságügyi szervek eljárása pedig arra utal, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel akarnak nyomást gyakorolni a cégre annak érdekében, hogy az kihátráljon az INA-ból. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül − áll a Kormányzati Információs Központ közleményében.