Befektetés

Leminősítések sora várhat a Molra

Alaposan megmozgathatják az INA-val kapcsolatos hírek a Mol elemzői célárfolyamát, a részesedés eladása ugyanis teljesen új helyzetet teremthet a magyar társaság megítélése terén. Az első elemzés meg is érkezett a Bank of America (BofA) részéről, amely célárcsökkentésének egyik fő okaként említi az INA-részvények körüli új fejleményeket. Az egyik legnagyobb amerikai bankház elemzője szerint ha az INA-papírok eladása mellett dönt a Mol, az jelentősen csökkenti a profitot − írta a portfolio.hu. A BofA elemzőjének számítása szerint az INA jelenleg mintegy 40 százalékát adja a Mol kitermelésének, ami a profit jelentős részét biztosítja a cégcsoporton belül. Ráadásul idén a csoportszintű EBITDA 20 százalékát is az INA adja, így a részesedés eladása számottevően csökkentheti a csoportszintű eredményt. A BofA e nélkül is visszaesést vár a nyereségben a kedvezőtlen finomítói környezet miatt. A 2013-as évre vonatkozóan 15 százalékos, míg a jövő évre 16 százalékos esést várnak. Így nem is csoda, hogy semlegesről alulteljesítőre rontotta ajánlását az elemző és a célárfolyam 18 550-ről 14 050 forintra csökkent. Az elemző szerint ugyanakkor kétséges még, hogy a horvát kormány ki akarja-e vásárolni a Mol részesedését. Erre ugyanis kevés az esély, viszont horvát lapértesülések szerint már vannak érdeklődők. A Szerbiában már komoly pozíciókkal rendelkező Gazpromot például érdekelné a kúthálózat, igaz, a finomítók már kevésbé, hiszen inkább meglévő kapacitásainak szeretne piacot szerezni az orosz társaság.

Még kivárhat a nagy dobással az OTP

A válság kezdete óta téma az OTP Bank Nyrt. terjeszkedése, azonban eddig nem vásárolt a magyar pénzintézet. Pedig a pénz meglenne rá, időnként lehetséges célpontok is feltűnnek, de a hivatalos indoklás szerint eddig túl sokat kértek a potenciális eladók.

Bíznak a görög bankokban az amerikai hedge fundok

Az amerikai milliárdos befektető John Paulson cége − más amerikai hedge fundokkal együtt − egyre agresszívebben fektet be görög bankokba, bízva abban, hogy nemsokára minden jóra fordul az euróválság által leginkább sújtott országban − írja hétfői számában a Financial Times. Paulson a lapnak elmondta, a görög kormány hozzáállása nagyon előnyös az üzleti szereplők számára, a görög gazdaság pedig javulást mutat, aminek nemsokára a bankszektorban is érződnie kell. Cégének, a Paulson & Co. befektetési alapnak komoly érdekeltségei vannak a Piraeus és Alpha bankokban, amelyek tőkeereje a Wall Street-i stratéga szerint sokat javult és jó vezetéssel talpra fognak tudni állni. Ez az a két bank, amely a lehetőségekhez mérten a legjobban vészelte át a válságot és az elmúlt évek állami és nemzetközi mentő csomagjain keresztül feltőkésítve a legvonzóbb befektetésnek számít a görög bankok közül. A Paulson & Co. mellett a Baupost, az Eaglevale, a Dromeus Capital, a Falcon Edge, a York Capital és az Och-Ziff hedge fundok kezdtek a görög bankokba fektetni a Financial Times forrásai szerint. Szemben Írországgal és Spanyolországgal, ahol a válság a bankszektorból indult ki, Görögországban a pénzintézetek inkább a rossz menedzsment és a görög államkötvények nagy állománya miatt szenvedték meg a válságot. A feltőkésítés után a Piraeus és az Alpha bank részvényárfolyama nyolc százalékkal emelkedett, a befektetőknek adott warrantok értéke pedig 80, illetve 100 százalékkal nőtt (ezeket egy előre megállapított árfolyamon részvényekre válthatják). Minél előbb történik meg az átváltás, annál előbb kerülnek magánkézbe a bankok, az átváltási ár azonban görög bankárok szerint túl magas, ami elbátortalanítja a befektetőket. A két említett pénzintézet zömmel állami tulajdonban van, 16, illetve 20 százalékuk van magánkézben. Az amerikai befektetői érdeklődés miatt azonban a görög bankárok lobbiznak azért, hogy a kormány siettesse a reprivatizálást a warrantok átváltási árának lenyomásával, és a kormány is hajlik erre. Nagyobb problémát jelenthet viszont a trojka, ugyanis a reprivatizáláshoz újra kellene tárgyalni a bankok kimentésének feltételeit, amihez valószínűleg nem járulnának hozzá a mentő csomagot felügyelő nemzetközi szervezetek.

Javítani tudott a forint a hét elején

Erősödéssel kezdte a hetet a magyar deviza az euróval szemben, pedig a nemzetközi színtéren továbbra is pesszimista a hangulat az amerikai költségvetés körüli viták és az adósságlimit közelgő elérése miatt. A demokraták és a republikánusok továbbra is képtelenek megegyezni a költségvetésről, ugyanis ha jövő szerdáig nem tudnak tárgyalóasztalhoz ülni, akkor utána az amerikai büdzsének szelektálnia kell a kiadásai között. Hétfő délután 295,56-nál állt a forint az euróval szemben, ez 0,3 százalékkal volt alacsonyabb a múlt pénteki szintnél. A dollárral szemben 217,66-ig erősödött a magyar deviza, míg a svájci frank jegyzése 240,66-nál állt. A nemzetközi színtéren a dollár eleinte erősödött, majd a nap második felében ismét a lejtőre került, így a nap második felében 1,3580-nál állt a keresztárfolyam. A globális piacokon továbbra is pesszimista a hangulat, ami a régiós devizák értékén csak mérsékeltebben érződött. A forint szerepelt ebben a körben a legjobban, a lengyel zloty csak mérsékelten erősödött, a rubel és a török líra viszont fél százalékot gyengült az euróhoz képest. A magyar kötvények másodpiacán gyakorlatilag stagnáltak a hozamok, 1-2 bázispontos elmozdulásokat regisztrált csak az ÁKK, így a referenciaértékek 3,45 százalék és 6,39 százalék között szóródtak.