Nagyon rosszul indult az idei év a befektetési alapok számára, az év végére azonban sikerült visszaszerezni a kiáramlott tőkét. Az év elején a végtörlesztés, illetve a gyenge forintárfolyam miatt vontak ki jelentős mennyiségű tőkét a magyar befektetési alapokból. Nyáron azonban megfordult a folyamat: ha szép lassan is, de az év végére sikerült nagyjából ugyanazt a tőkét visszavonzani, amely kiment az év elején − mondta Fatér Gyula, akinek a szektor érdekében végzett munkáját november végén Életműdíjjal ismerték el az alapkezelői piac két évtizedes fennállása alkalmából megrendezett díjátadón.

A magyar befektetési alapok 20 éves fennállásának így nem az idei lesz a legeredményesebb éve, azonban remélhetően jövőre jobb lesz a helyzetük. Fatér szerint erre minden esély megvan, hiszen a világban nem oldódtak meg a gondok, ezért az emberek továbbra is igyekeznek a megtakarításaik növelésével erősíteni a pénzügyi biztonságukat. Fontos azonban, hogy az alapkezelők is a piaci körülményekre reagáló, új termékekkel lépjenek piacra. Az elmúlt időszak azt mutatta, hogy ezzel lehet sikereket elérni.

A 20 évvel ezelőtti állapothoz képest ugyanis jelentős átalakuláson ment át a magyar befektetésialap-piac. Az induláskor még csak zárt végű alapok voltak a jellemzőek, amelyek − más lehetőség híján − főleg magyar állampapírokba fektettek. Ekkor a befektetők még elsősorban az adókedvezmény miatt vásárolták ezeket a jegyeket, de kevés ismeretük volt magáról a termékről. Ugyanakkor önmagában az adókedvezmény is jó néhány százalékos hozamot biztosított nekik. Később, a kedvezményrendszer átalakulásával egyre fontosabbá vált, hogy ténylegesen mit kínálnak a befektetési jegyek a tulajdonosaiknak. Ekkorra már a magyar tőzsde is kezdett beindulni, így lassan részvényeket is vásárolhattak a befektetők. A zárt végű alapok mellett ezzel megjelenhettek a vegyes alapok is. A befektetési alapok felfutását jól mutatja, hogy a 20 évvel ezelőtt elérhető három zárt végű alap 5 milliárd forintjáról mintegy 3300 milliárd forintra nőtt a teljes magyar befektetésialap-piac tőkéje. Az utóbbi 2-3 évben azonban sajnos megállt a bővülés a hazai piacon. Az elmúlt 20 év számottevő növekedése ellenére nincs igazán kiemelkedő összeg az alapokban: (280 forintos euróárfolyammal számolva) nemzetközi összehasonlításban a mintegy 12 milliárd euró ugyanis nem számít jelentős összegnek. A Budapest Alapkezelő szerint ezért eljött az idő arra, hogy külföldi terjeszkedésbe kezdjenek. Ennek első lépéseként a cseh piacon indítottak el új alapokat, amelyek sikeresnek bizonyultak a helyi piacon − hangsúlyozta Fatér, hozzátéve: már 15 milliárd forint értékű tőkét tudtak bevonni a cseh alapjaikba. Egyelőre újabb országban nem tervezik a megjelenést, igyekeznek inkább itt újabb termékekkel erősíteni jelenlétüket. Az idei év slágertermékei egyébként a kötvénypiaci alapok és az abszolút hozamú alapok voltak − mondta Fatér Gyula. Ennek az volt az oka, hogy trendszerű mozgás nem volt az idén a tőzsdén, így a trendkövető alapok nem voltak igazán sikeresek. Aki azonban vállalta az abszolút hozamú alapok nagyobb kockázatát, az jó hozamra tehetett szert, hiszen ezek a gyorsan változó mozgásokat sikeresen le tudták követni. Az abszolút hozamú alapok sikerét jól mutatja, hogy eszközértékük 140 milliárd forintról 190 milliárd forintra emelkedett az idén.