A tőzsdetanács hosszan tartó tárgyalás után 90 napra felfüggesztette a Postabank - immár 5 forintos névértékű - elsőbbségi és törzsrészvényeinek bevezetési eljárását. A határozat indoklása szerint a benyújtott mérlegek hiányosak, mivel az auditor az 1997-es mérleg auditálását visszavonta (NAPI Gazdaság, 1998. december 31., 7. oldal). A tőzsdetanács úgy ítélte meg, hogy a kibocsátó jövőbeli kilátásai nehezen becsülhetők meg, így a befektetés különös kockázatot jelent. A bevezetési döntés csak akkor születhet meg, ha elkészül a Postabanknak az utolsó három évről szóló, könyvvizsgáló által hitelesített üzleti jelentése, és a társaság alapszabálya összhangba kerül a tőzsdei bevezetési szabályzattal. Az indoklás kitér arra is, hogy az esetleges elutasítást befolyásolhatja az érintett értékpapír-sorozat tulajdonosainak száma is. Az utóbbi - első pillantásra eléggé dodonainak tűnő - kitétel minden bizonnyal az állami felvásárlás lehetőségére utal. A Postabank ügyfélszolgálati irodájában gyűlnek a kisrészvényesi felajánlások, amelyek a fő tulajdonos magyar államnak kínálják fel a részvényeket (a benyújtási határidő április 18-án jár le). Ugyanakkor az állam képviselői teljes hallgatásba burkolódznak, hogy milyen árfolyamon és milyen körtől készülnek megvásárolni a részvényeket. Arra mindazonáltal elég kevés az esély, hogy a felvásárlási akció nyomán 25 alá csökken a tulajdonosok száma, ugyanakkor a C kategória 100 milliós kapitalizációs követelményének bizonyosan eleget tesznek a részvények, hiszen a tőzsdei szabályok szerint nem a döntéskori, hanem a beadáskori piaci árfolyam a mérvadó. A kérelem pedig még 1998. december 31-én érkezett meg a tőzsdére, amikor a bank részvényei még tízezer forintos névértéket képviseltek. Ha viszont a papírforma érvényesül, és a bank is eleget tesz a tőzsde feltételeinek, a bevezetés után eléggé meglepő árfolyam-alakulásra lehet számítani. Addigra már az 5 forint névértékű részvények lesznek forgalomban, ráadásul valószínűleg az államnak való eladás lehetősége is lezárul, így - legalábbis a nagyjából 10 forintos részvényenkénti saját tőkéből kiindulva - a tőzsde legkevesebbet érő részvényei lehetnek a Postabank-papírok (talán holtversenyben a Humettel). Ugyanakkor e jelképes árszinten aligha lesznek tömegesen eladók. A furcsa helyzet egyik esélyes megoldása lehet, ha a tőzsde - egy feltételezett korrekt állami felvásárlási akciót követően - befektetői érdekből elutasítja a bevezetést. KORÁNYI G. TAMÁS