Az elmúlt hetek nyertese az Egis Nyrt. volt a budapesti tőzsdén, a részvény két hét alatt 18-ról 21 ezer forintig száguldott. Ugyan már régóta köztudott, hogy a papír rendkívül alulértékelt, a hirtelen felívelés menetrendszerűen beindította a piaci szereplők fantáziáját. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői például elképzelhetőnek tartják, hogy a szereplők ismét a Servier mint 50,9 százalékos nagytulajdonos kivásárlási szándékát pedzegetik. A tőkepiaci törvény által megkövetelt mutatók közül ebben az esetben jelenleg az egy részvényre jutó saját tőke a legmagasabb, ami legalább 23 ezer forintos értéket jelentene egy vételi ajánlat esetén − írják.
A pletyka az Egis tőzsdei pályafutása alatt már többször felröppent, dacára annak, hogy a Servier elmúlt években tanúsított magatartásával semmilyen alapot nem adott a kivásárlási spekulációra, a francia cég kényelmesnek érzi a jelenlegi irányító pozícióját, és valószínűtlen, hogy ezen változtatni szeretne. Ha máshogy lenne, alighanem élt volna vételi szándékával egy évvel ezelőtt, amikor 14 ezer forint alatt is lett volna lehetősége vásárolni.
A 21 ezer forinthoz közelítő árfolyam viszont aktivizálhatja az Egis második legnagyobb ismert tulajdonosát, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot. A nyugdíjpénztáraktól átvett eszközöket kezelő állami alap vagyona a legutolsó, február végi nyilvános adatok alapján 316 milliárd forint volt, amiből 23 milliárd forintot tettek ki a magyar részvények. Az alap magyar részvényállománya decemberben csökkent igen jelentősen a korábbi 140 milliárdról, miután az állam a tartósan birtokolni kívánt − főleg Richter- és Mol- − részvényeket az MNV-hez helyezte át mintegy 112 milliárd forint értékben.
Az Egis legutóbbi jelentése szerint március végén mintegy 369 ezer részvénye volt állami tulajdonban, ez 4,74 százalékos részesedésnek felel meg. Feltételezhetően ennek döntő többségével az alap rendelkezett, így azt gondoljuk, hogy a február végén magyar részvényekben lévő 23 milliárd forintos vagyon csaknem egyharmadát Egis-részvények adták. A részvénycsomagon három hónap alatt félmilliárd forint nyereséget könyvelhetett el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a mostani, 20 600−20 700 forintos árból kiindulva. Az Egis-árfolyam emelkedése egyúttal azt is jelenti, hogy az alap most már nyereséggel tudná értékesíteni pakettjét, hiszen annak bekerülési ára a 2011. május végi árfolyam, vagyis 19 500 forint.
Az Egis-részvényeseknek azonban aligha kell rettegniük attól, hogy az alap elefántként lép a piacra, hiszen az elmúlt két évben csaknem ezermilliárd forint értékű vagyont értékesítettek − köztük részvényeket −, meglehetős sikerrel. Mint Borbély László Andrástól, az ÁKK Zrt. vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, az eszközök eladásának nincs határideje, vagyis lehetőség van arra, hogy a piaci viszonyok függvényében a lehető legjobb stratégiát alkalmazzák az értékesítésre.
Az Egis-részvények eladását ugyanakkor segítheti a társaság nyugat-európai és amerikai road show-ja, amely jelenleg is zajlik (Napi Gazdaság, 2013. május 15.). Ennek megkezdése óta mind a részvények árfolyama, mind a napi forgalom jelentősen emelkedett, s a papír eközben tudott másfél éves csúcsra menni. Az élénkülés ellenére a napi átlagos forgalom még 300 millió forint alatt van, míg a féléves átlag 187 millió forint a BÉT adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy ha kizárólag az alap állna az eladói oldalon, akkor is másfél hónapra lenne szükség az eladáshoz, abban a valószerűbb esetben pedig, ha a napi forgalom egyharmadát adná, akkor 4-5 hónapig is eltartana.
Az esetleges állami eladások így − attól függően, hogy milyen stratégia szerint történnek − megakaszthatnák a részvények további menetelését, jelentősebb áresést ugyanakkor vélhetően nem okoznának. Egyrészt a 19 500-as bekerülési ár fölötti értékesítés, illetve a nyereség maximalizálására való törekvés miatt, másrészt mert az alap részéről nincs sürgős értékesítési kényszer. Amennyiben az eladás megtörténik, az viszont jótékony hatással lesz a papírok likviditására, s ez − a kedvező tőzsdei hangulat fennmaradása esetén − tovább javíthatja az Egis-részvények befektetői megítélését.