Csaknem másfélszeresére emelkedett az utóbbi 12 hónapban a kárpótlási jegy árfolyama, a kurzus - alapvetően a Forrás-cserével kapcsolatos várakozások miatt - az utóbbi hónapokban stabilan a címletérték körül mozog. A kárpótoltak többsége, akik évek óta vártak arra, hogy valami történjen a papírjukkal, eladtak, a vevői oldalon pedig minden bizonnyal azok a befektetők állnak, akik szemüket a Forrás Rt. apportlistájára függesztik. Akadnak azonban olyan kárpótoltak, akik nem tudnak eladni, mivel - önhibájukon kívül - csak korlátozottan forgalomképes a jegyük. A piaci szereplők évek óta ismerik az úgynevezett S sorozatú jegyek problémáját, de - mivel az ügy a legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező alanyi kárpótoltakat érinti - eddig nem sok történt a megoldás érdekében. A BÉT, az Állami Vagyonügynökség és az akkori Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal (OKKH) 1992 novemberében állapodott meg a kárpótlási jegyek tőzsdei bevezetéséről. (Az első jegy 1992. december 1-jén, 810 forintért kelt el a parketten.) A megállapodás kitért arra is, hogy a tőzsde gyorsított eljárással bevezet minden új jegy-sorozatot, ha a kibocsátási érték eléri az 500 millió forintot. A bevezetés kezdeményezése az OKKH feladata volt. 1998-ig az ábécé betűivel jelölt sorozatok rendben el is jutottak a tőzsdére, egészen az R sorozatig. Itt azonban a folyamat leállt, talán összefüggésben azzal, hogy az OKKH feladatkörét lényegesen szűkítve átvette a Központi Kárrendezési Iroda. A tőzsdére bevezetett sorozatok összesített címletértéke 1997 végére a tőzsde nyilvántartása szerint elérte a 139,7 milliárd forintot, és utána már nem is nőtt tovább. Ugyanakkor még 1998-1999-ben is adtak ki jegyeket, nem is keveset. Ezek egy része az állítólag mesterségesen felduzzasztott R sorozatot gyarapította, ezzel nem is volt gond, senkinek sem tűnt fel, hogy már régen meghaladja a 140 milliárdot a jegyek összmennyisége. Egy idő után azonban a jegykiadással akkor éppen megbízott K&H Bank új sorozattal szerencséltette a kárpótoltakat. Az S sorozatú jegyeket a brókercégek nem fogadják el, mivel nem tőzsdeképesek. Akinek ilyen jegye van, transzparens árfolyamon el nem adhatja - szervezett tőzsdén kívüli piacuk a jegyeknek évek óta nem létezik -, hacsak nem neppernek, így kényszerből lesz belőle Forrás-befektető. A jórészt ötezres címleteket tartalmazó S sorozat nagyságát megfigyelők néhány százmilliótól egy-két milliárdig becslik, de abban egyetértenek, hogy bőven elérheti a tőzsdei bevezetés küszöbértékének szánt 500 milliót. Az S sorozatú jegyek tulajdonosai úgy vélik, a korlátozott forgalomképesség miatt anyagi veszteségek érik őket, csak éppen az nem világos számukra, hogy kihez forduljanak.