Az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alapot (rövid nevén BUX ETF Alapot) bejegyezte a PSZÁF, ezzel elvileg kezdetét vette folyamatos működése. A kibocsátási tájékoztató szerint célja, hogy a BUX index teljesítményét hűen kövesse, ennek érdekében tőkéje minimum 95 százalékát fekteti be a BUX indexben szereplő részvényekbe. A fennmaradó rész állampapírban lehet, ezenkívül adott esetben származékos ügyleteket is köthet, de csak eredeti céljai megvalósítása érdekében, így ezek aránya várhatóan nem lesz számottevő. Az alap kölcsön is adhatja majd értékpapírját, tőkéje legfeljebb 30 százalékáig. További fontos szabályok, hogy a BUX indexben 10 százalék alatti súllyal szereplő részvényeknél fél, 10–20 százalék közöttieknél egy, 20 százalék felettieknél pedig másfél százalékpontos eltérés megengedett az indexkosárhoz képest. Ha a BUX D tényezője, amely az osztalékfizetések hatását korrigálja, változik, ezt öt kereskedési napon belül kell követnie az alapnak, az indexösszetétel egyéb változásait pedig 15 kereskedési nap alatt. Ez akkor lehet lényeges, ha az alap mérete számottevővé válik, és nagyobb indexváltozások nyomán (súlyváltozás, új részvény bekerülése, régi kikerülése) érezhetően befolyásolni lesz képes, illetve lesz kénytelen a piacot. A nyílt végű, de a zárt végűekhez hasonlóan tőzsdén forgalmazandó alapnál más érdekes tulajdonságokat is találunk. Egy BUX-ot manapság 25 millió forintból lehet jól kihozni. Az alap ugyanis forgalmazási egységekből épül majd fel, egy forgalmazási egység – amíg az OTP Alapkezelő másképp nem dönt – 25 ezer darab, egyenként 1000 forint névértékű papírból áll. Egy ilyen egységen belül kialakítják a BUX-ot, vagyis összetétele már tükrözi az indexét. Naponta közzéteszik, hány darab lesz az egyes részvényekből egy forgalmazási egységben (és, mivel részvényekből nem létezik tört darabszámú, mennyi maradék készpénz kell az egység kikerekítéséhez). Mindez az átlagbefektetőknek azonban nem sokat számít majd. Mint minden nyílt végű alapot, ezt is meg lehet ugyan venni bankfiókban, ám ettől érezhetően el kívánják tántorítani (ergo érthető módon a tőzsde felé kívánják terelni) a befektetőket. Egyrészt egyszerre eleve csak egy forgalmazási egységet lehet megvenni, ez a kisebb pénzűeket már ki is zárta (ez persze nem jelenti azt, hogy a tőzsdén ne lehetne kisebb mennyiséget megvenni), másrészt 3-3 százalékos vételi és eladási jutalékot számolnak fel, harmadszor pedig a befektetési jegyeket csak „természetben”, az említett részvénykosár átutalásával lehet megvásárolni. Nem fizet azonban jutalékot és más könnyítésekben is részesül a forgalmazó OTP Bank, amely a tőzsdei likviditás biztosítására hivatott és árat fog jegyezni a BUX ETF-re a tőzsdén. Ugyanakkor ő szintén a részvénycsomag átadásával juthat befektetési jegyekhez. Az ETF-ek nagy előnyeként – az indexkosár egyszerű megvásárlási lehetősége mellett – az olcsóságot szokták említeni. Az alapkezelő legfeljebb évi 0,5 százalékos díjat terhelhet az alapra, ami nagyjából harmada lehet a hazai részvényalapoknál szokásos értéknek, ráadásul már benne van a letétkezelő díja és egy sor más költség is. Kérdés persze, hogy szolgálataiért a forgalmazó OTP Bank mekkora árrést tart majd méltányosnak, hiszen költségei lesznek, a lekötött tőkén és az árjegyzési teendőkön kívül például a részvénykosár összevásárlásával. (Ez utóbbi egyébként – látszólag – jótékonyan hat majd az alap hozamára, hiszen a részvénybeszerzések és -eladások ráfordítása az alapon kívül keletkezik.) A marzson kívül nyilván az egyes befektetők által fizetett brókerjutaléktól is függ, hogy nekik mennyire lesz olcsó vagy drága ez a befektetési forma. Továbbá a likviditástól is, attól, hogy lesz-e gyakran más befektető, akivel a marzs közepe táján is lehet üzletet kötni, vagy mindenki az árjegyző árait lesz kénytelen elfogadni.