A legismertebb és legegyszerűbb befektetési forma a bankbetét, amelynél jelentősebb kockázat nélkül tudjuk pénzünket lekötni, igaz, általában az elérhető kamat is arányosan kevesebb, mint az egyéb lehetőségeknél. Ugyanakkor biztonságosan hozzá lehet jutni a kamathoz és a tőkéhez, gyakorlatilag kockázatmentesen. Ráadásul rövidebb és hosszabb távra is le lehet kötni a pénzt, bukni maximum annyit lehet, hogy elveszhet a kamat, ha idő előtt feltöri valaki a betétjét. Hasonló befektetési forma az állampapír is, itt azonban már az idő lejárata előtt is el lehet bukni a tőkét, ha a hozamkörnyezet kedvezőtlenül alakul, így ide már valóban csak olyan pénzt érdemes tenni, ami nem kell a futamidő végéig.
Széles kört fednek le az alapok
A befektetési alapok esetében teljesen eltérő kockázatú, változatos futamidejű befektetési lehetőségek közül lehet választani, minden befektető megtalálhatja az egyéni igényeinek, céljainak megfelelő befektetési politikájú befektetési alapot. A rövid távon rendelkezésre álló pénzeszközök jövedelmező kezelésére alkalmas likviditási alapoktól kezdve a kockázatosabb, ugyanakkor magasabb hozamlehetőséget kínáló részvényalapokon át a hosszabb futamidejű, tőkevédett, származtatott, zárt végű befektetési alapokon keresztül minden befektetői preferenciát képes lefedni ez a befektetési forma.
Önkéntes pénztárak
Az önkéntes pénztár azok számára előnyös, akik egyszerű, mégis optimális megoldást keresnek a hosszú távú öngondoskodásra. A nyugdíjrendszerben bekövetkezett változások ráadásul felértékelik az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási formát. Rendszeres megtakarítás esetén akár alacsonyabb befizetésekkel is jelentős nyugdíj-kiegészítés érhető el, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tagi kölcsön révén az aktív években is segítség lehet az önkéntes pénztári tagság. Az ebben a formában történő öngondoskodást az állam adókedvezménnyel ösztönzi: az egyéni befizetés 20 százaléka jövedelemkorláttól függetlenül igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból az önkéntes nyugdíjpénztári számlára, ami akár 100−130 ezer forint is lehet, kortól függően.
Nyesz vagy tbsz?
Hosszabb távra nyújt adómentes befektetési lehetőséget nemcsak forintban, hanem egyéb devizában denominált megtakarítások esetében is a tartós befektetési számla (tbsz). Itt a bankszámlán képződő kamatjövedelem után az adó mértéke a számlanyitás évét követő harmadik év végén (december 31-én) történő számlamegszüntetés vagy részkivétel, valamint a negyedik, illetve ötödik évben történő megszüntetés esetén 10 százalék, az ötödik év december 31-e után viszont 0 százalék. Ezért a középtávon megtakarítók számára mindenféleképpen célszerű e megtakarítási forma választását meggondolni, életkortól függetlenül. A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) igénybevétele igazából mindenki számára ajánlott, aki fontosnak tartja az öngondoskodást és adómentesen szeretne előtakarékoskodni a nyugdíjas évekre. Ha választani kell a tbsz és a nyesz között, akkor inkább annak ajánlatos a nyeszt választani, akinek kevesebb mint öt év van hátra a nyugdíjba vonulásig (ugyanis a számla már a nyitás adóévét követő harmadik adóévben adómentesen megszüntethető nyugdíjjogosultság esetén), illetve aki rendelkezik adóköteles jövedelemmel és évente tud fix összeget megtakarítani, mert így a befizetett összegek után járó adókedvezményt is igénybe tudja venni. A tbsz választása abban az esetben lehet ésszerű, ha a befektető a fiatalabb korosztályhoz tartozik, ha még több mint öt év van hátra a nyugdíjba vonulásig vagy nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel. Ugyanakkor a nyesz mellett is megéri nyitni, ha olyan konkrét cél érdekében történik a megtakarítás, amely legalább a számlanyitás naptári évét három évvel meghaladóan és a nyugdíjba vonulást megelőzően esedékes.