BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tovább dől a pénz a befektetési jegyekbe

Több mint 50 milliárd forintot tett a magyar lakosság befektetési jegybe augusztusban, emellett arra is maradt pénzük, hogy megvegyék a külföldiek által eladott magyar részvényeket is.

2013. október 11. péntek, 00:00

Tovább emelkedett a befektetési jegyekben tartott vagyon augusztusban, amikor is 81 milliárd forint friss tőke áramlott ebbe a befektetési formába − derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett friss statisztikájából. A beáramlott tőkét valamelyest ellensúlyozta, hogy volt átértékelési veszteség, de a 9,7 milliárd forint mínusz eltörpült a beáramló vagyon mellett. A teljes friss tőkéből 54 milliárd forintot a magyar lakosság fektetett be, míg a külföldiek 4,5 milliárddal járultak hozzá a növekményhez. A biztosítók is hasonló nagyságú összeget, 4 milliárd forintot fektettek befektetési jegyekbe. A lakosság körében az egyik legnépszerűbb alapcsalád továbbra is a pénzpiaci alapok voltak, hiszen mintegy 10 milliárd forint ebbe a kategóriába vándorolt. Így ezen alapok teljes értéke 875,5 milliárd forintra ugrott a nyolcadik hónap végére. Ez a kategória tehát továbbra is a legnagyobb részét teszi ki a lakosság birtokában lévő 2905 milliárd forintnyi befektetési jegynek. A második legtöbb pénzzel rendelkező származtatott alapok értéke augusztusban csökkent, mégpedig 590 milliárdról 589 milliárd forintra. Ezzel szemben megtalálták a befektetők az ingatlanalapokat. A válság egyik nagy vesztesének számító alapcsaládba több mint hatmilliárd forint friss pénzt hoztak ebben a hónapban. A legtöbbet azonban a magyar kötvényalapokba helyezték, ide mintegy 15 milliárd forint vándorolt augusztusban, így a teljes befektetett 554 milliárd forint már alig marad el a származtatott alapokban lévő tőkétől. A magyar részvényektől azonban tartózkodott a magyar lakosság, az ebbe fektető alapokba ugyanis nem áramlott pénz augusztusban. Szépen megugrott a lakosság kezében lévő állampapír- és diszkontkincstárjegy-állomány is. A kormány sikeresnek mondhatja eddigi kampányát, hiszen csak augusztusban 80 milliárd forinttal növelték az állam által kibocsátott értékpapírokban lévő pénzüket a magyar magánszemélyek. Ez azt jelentette, hogy a hónap utolsó napjára a lakosságnak már 1749 milliárd forintnyi ilyen jellegű befektetése volt, szemben a januári 1311 milliárd forinttal.

Nem volt viszont túl sikeres hónapja a részvénypiacnak. Egyrészt friss tőke egyáltalán nem érkezett ide, másrészt az árak esése miatt közel 100 milliárd forinttal csökkent a magyar tőzsdei részvények kapitalizációja, aminek eredményeként a teljes tőzsdei kapitalizáció 4318 milliárd forintra esett. A részvények árának csökkenése miatt csak a külföldiek 71 milliárd forintot vesztettek, míg a magyar lakosság mínusza 6,8 milliárd forint lett. Ugyanakkor a visszaesést a magyarok részvények vásárlására használták fel, hiszen nettó 0,8 milliárd forint értékben vettek a papírokból, ami azt jelentette, hogy szinte teljes egészében felszívták a külföldiek által piacra borított 0,7 milliárd forintnyi részvényt. Komolyabb mértékben voltak nettó eladók a biztosítók is, hiszen ez a szektor 3,2 milliárd forint értékben szabadult meg a papíroktól, így az 1,2 milliárdos átértékelési veszteségük után csupán 60,5 milliárd forintnyi magyar részvény maradt a birtokukban.

Az egész évet nézve is szépen gyarapodtak a háztartások, a befektetési jegyekben tartott vagyonuk mintegy 30 százalékkal növekedett nyolc hónap alatt. Ez azt jelentette, hogy az első nyolc hónapban közel 580 milliárd forinttal nőtt a lakosság vagyona ebben a befektetési formában. A részvények esetében viszont ugyanebben az időszakban 4,5 százalékkal csökkent a háztartások vagyona, ami nem is csoda, hiszen április óta esik az itt parkoltatott pénz. Így az augusztusi 304 milliárd forint éves mélypontot jelentett.

A befektetési jegyek állományának alakulása (milliárd forint, piaci értéken, 2013. I-VIII.)
Tulajdonos szektorok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus
Nem pénzügyi vállalatok 271,1 289,9 304,1 311,1 312,4 313,8 321,4 332,9
Magyar Nemzeti Bank 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Egyéb monetáris intézmények 62,0 62,0 64,1 64,4 64,9 65,0 72,7 71,4
Egyéb pénzügyi közvetítők 179,0 191,1 209,6 227,0 244,5 255,0 269,5 277,3
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők 1,5 1,6 1,5 1,6 1,6 1,5 2,1 2,4
Biztosítók, nyugdíjpénztárak 499,0 497,3 503,6 501,0 499,0 471,7 483,3 483,7
Pénzügyi vállalatok összesen 741,5 752,0 778,8 793,9 810,0 793,1 827,5 834,8
Központi kormányzat 85,4 84,8 70,8 70,1 70,8 67,3 69,3 70,5
Helyi önkormányzatok 7,8 8,2 9,5 9,8 9,5 8,0 8,0 8,0
Társadalombiztosítási alapok 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Államháztartás összesen 93,1 93,0 80,4 79,9 80,4 75,4 77,3 78,4
Háztartások 2 326,4 2 406,3 2 555,7 2 651,3 2 763,0 2 803,1 2 857,1 2 904,9
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények 24,5 25,5 25,4 25,7 25,0 24,8 25,1 24,5
Külföldiek 125,9 133,8 150,8 151,9 161,4 157,9 162,6 167,1
Összesen 3 582,4 3 700,4 3 895,1 4 013,8 4 152,1 4 168,2 4 271,1 4 342,5
Forrás: Forrás: MNB
Deák Bálint
Deák Bálint

Ez is érdekelhet