Az abszolút hozamú alapok elsősorban a forrásgyűjtésre koncentrálnak, teljesítményük másodlagos szemponttá vált, a jutalék pedig a harmadik helyre szorult − idéz a Financial Times (FT) a State Street és a Preqin tanácsadó cégek 400 alternatív alapot menedzselő szakember körében végzett körkérdéséből. A szakértők szerint mindez annak a következménye, hogy a hedge fundok ügyfelei már nem jómódú magánszemélyek, a forrás jelentős része ugyanis nagy intézményi befektetőktől származik. A hedge fundok vonzereje abban rejlett, hogy tőkepiaci válság idején is vonzó befektetési alternatívát kínáltak ügyfeleiknek, ezért szánalmas teljesítményük egyre nehezebben magyarázható az elmúlt öt év pénzügyi viharaival. Ez idő alatt ugyanis a részvényalapok például nagyszerűen teljesítettek, egy egyszerű indexkövető alapba fektetni kiváló stratégiának bizonyult.
A Hedge Fund Research of Chicago makro-hedge alapokat követő HFRI indexe például 15,5 százalékos negatív hozamot ért el az elmúlt öt év alatt, miközben a MSCI World tőkepiaci mutatója 57,2 százalékos hozamot termelt. A hedge alapoknál még az áru- és nyersanyagpiacokat követő CRB is jobban teljesített, az említett időszakban mindössze 12,3 százalékot zuhant.
A makroalapoknak az elmúlt időszakban nem volt könnyű dolguk, 2008-ban, válság kirobbanásának évében 18 százalékos hozamot értek el, amit a következő években a gyökeresen megváltozott feltételek mellett nehéz lett volna megismételni. Lehetetlen volt előre látni az amerikai kongresszus 2011-es, adósságlimit-fiaskóját, vagy hogy Mario Draghi ECB-elnök minden eszközzel megvédi majd az eurót, és arra sem lehetetett felkészülni, hogy a piacok rendre túlreagálják majd ezeket és az ehhez hasonló eseményeket − mondta az FT-nek Odi Lahav, az Allenbridge befektetési tanácsadója. A trendekre építő befektetések is csődöt mondtak a politikai és gazdasági bizonytalanságban, nehéz követni a trendet, amikor nincs trend − tette hozzá a szakember. A részvénybe fektető hedge fundok öt év alatt nem tudtak hozamot elérni, mindez azonban azt is bizonyítja, hogy az alapkezelők többsége tőkepiaci portfóliómenedzselésből megbukott. Mindezek ellenére a hedge fundok összvagyona június végén rekordszintre, 2400 milliárd dollárra emelkedett, ami 40 milliárdos növekedés az előző negyedévhez képest. A HFR adatai szerint az első negyedévben 29,8 milliárd dollár folyt be az alapokhoz, miközben 2012-ben összesen alig 34,4 milliárd dollár. Időközben a hedge fundok száma 2006 óta először meghaladta a tízezret.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon miben rejlik a hedge fundok vonzereje. Ken Heinz, a HFR szakértője szerint a trend az intézményi befektetők stratégiaváltásának tudható be, amelyek hatalmas vagyonnal rendelkeznek, és amennyiben ezekből akár pár százaléknyit is átirányítanak az abszolút hozamú alapokhoz, az ott ugrásszerű növekedést jelent. A nyugdíjalapok például hagyományosan alacsony volatilitást és minimális tőkepiaci kitettséget szeretnének, amit a hedge fundok biztosítanak, igaz, értékelhetetlen hozamok mellett. A hedge fundok kiválóan alkalmazkodtak új ügyfeleik igényeihez, működésük transzparensebbé vált, miközben optimista elemzéseket produkálnak, amelyekkel a nyugdíjalapok bűvölhetik ügyfeleiket, bizonygatva, hogy befektetéseik hosszú távon jó kezekben vannak. A hedge fundok intézményesülése, felnőtt korba lépése elkerülhetetlen, de fontos kérdéseket vet föl. Vajon ez a folyamat összefüggésbe hozható a gyenge teljesítménnyel? A nagyobb mérettel elvesztették korábbi képességüket a felülteljesítésre? Az intézményi befektetők kiszolgálására való törekvés megfosztja őket régi képességüktől, hogy bátran szembe menjenek a piaccal? Ezek azok a kérdések, amelyeket a befektetőknek mérlegelniük kell, mielőtt egy hedge fundra bízzák a pénzüket.
