Új elektronikus kereskedési rendszert vezethet be novembertől a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Zrt. A rendszerben a befektetési jegyek kereskedését tennék egyszerűbbé, a várakozások szerint ezzel sok erőforrást megspórolhatnak a piaci szereplők. A kisbefektetőket közvetlenül nem érinti a változás, de a Keler arra számít, hogy az átállás után egyrészt növekedhet a befektetési alapok száma, másrészt pedig olcsóbbak lehetnek a termékek ezen a piacon. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy nem új ötlet egy elektronikus rendszer kiépítése, évek óta érik a megvalósítás, ami most jutott el a végső fázisba.
A rendszert már tesztelik, folyamatosan csatlakoznak hozzá az alapkezelők, a letétkezelők és az alapokat forgalmazó brókercégek, illetve bankok. Az új rendszer révén megszűnhet a befektetési jegyek forgalmazásához kapcsolódó műveletek kézi rögzítése, s faxolás helyett az adatok már az elektronikus rendszer révén jutnak el a célállomásig. Európai szintű technológiát honosítunk meg az új platformmal, s a piaci szereplőkkel folytatott többkörös egyeztetés eredményeként az új szolgáltatás ára is kedvező − mondta Csiszér Péter, a Keler stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója, aki szerint a rendszer használatának díjai nemzetközi összehasonlításban versenyképesek és megtérülnek a csatlakozással megtakarítható költségek révén.
Napi grafikonok
A változástól azt várja a Keler, hogy a felszabaduló erőforrásoknak köszönhetően több alapot indítanak majd a cégek, illetve olcsóbbá válhatnak a termékek annak köszönhetően, hogy időt és pénzt takarítanak meg. További pozitívum lehet, hogy az eddigi T+3 napos elszámolást akár T+2-re is le lehet rövidíteni, vagyis egy nappal hamarabb írhatják jóvá a jegyeket a befektetők számláján. Piaci információk szerint az egyszerűsítés után a szereplők nem készülnek jelentős leépítésekre a back office-területen, inkább máshol hasznosítják a felszabaduló erőforrásokat.
A befektetési alapok költségterhelése jelenleg nehezen összehasonlítható, hiszen ugyan minden alapnak publikálnia kell az alapkezelési és letétkezelési díjakat, de összesített adatokat csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közöl. A legfrissebb adatok szerint a 2011-es 1,91 százalékról tavaly 1,68 százalékra csökkent az átlagos díjterhelési mutató (TER). Ezen belül nagy volt a szórás, a 0,03 százaléktól a 15,96 százalékig terjedő skálán mozogtak az értékek. Kilógott a sorból az Első Magyar Daytrade Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap, mely csaknem 16 százalékos díjterheléssel működött, az azt követő legmagasabb érték 8,42 százalék volt.
Ha a 2012-es hozamot a TER-mutatóval korrigáljuk, vagyis a költségektől megtisztított tiszta hozamra vagyunk kíváncsiak, akkor az derül ki, hogy 6,5 százalék volt a magyar befektetési alapok átlagos hozama. Ezen belül is nagyok voltak a különbségek, az 51,4 százaléktól egészen a mínusz 66 százalékig. Érdekesség, hogy a legjobb tiszta hozamot azok a török alapok hozták, melyek idén tavasszal nagyot buktak az isztambuli tőzsde zuhanásán és az ország belpolitikai válságán. Emellett jól szerepeltek az ázsiai és afrikai alapok, de a magyar kötvényalapoknál is jócskán akadtak húsz százalék feletti hozamok a költségek levonása után.
