BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Még kivárhat a nagy dobással az OTP

A válság kezdete óta téma az OTP Bank Nyrt. terjeszkedése, azonban eddig nem vásárolt a magyar pénzintézet. Pedig a pénz meglenne rá, időnként lehetséges célpontok is feltűnnek, de a hivatalos indoklás szerint eddig túl sokat kértek a potenciális eladók.

2013. október 8. kedd, 00:00

Évek óta átlagon felüli az OTP likviditási tartaléka, mellyel kapcsolatban Csányi Sándor elnök-vezérigazgató már 2008-ban elmondta, hogy bankvásárlásokra költhetik el. Öt évvel ezelőtt hét célországot jelölt meg a bankvezér, mostanra gyakorlatilag három lehetséges irány maradt a pletykák szerint: Románia, Horvátország és Vietnam. Az idei első félév végén a legnagyobb magyar banknak még mindig 5,6 milliárd eurós tartaléka volt, amiből bőven lehetne terjeszkedni.

Egyelőre nem időszerű az OTP bankvásárlási terveiről beszélni. Először ki kell derülnie annak, hogy lesz-e újabb devizahiteles-mentő csomag, és az pontosan mit tartalmaz majd, mekkora terheket jelent az OTP-re nézve − mondta a Napi Gazdaságnak Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője. Véleménye szerint a jövő évi választások miatt egy darabig még a terítéken maradhat ez a téma, ezért ő nem számít arra, hogy a következő egy évben jelentős akvizícióba fogna a bank. Az egyetlen kivétel ez alól az lehetne, ha nagyon olcsón tudnának vásárolni.

A vietnami terjeszkedés tervei eleinte meglepték a szakembereket, azonban egyre több jel utal arra, hogy az OTP komolyan gondolja, hogy belép a távol-keleti piacra. Idén júliusban Csányi Sándor nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy képviseleti irodát nyitnának, illetve már fel is vettek kínaiul és vietnamiul beszélő alkalmazottakat, majd a múlt héten Wolf László vezérigazgató-helyettes nyilatkozott úgy az Origo kérdésére, hogy Vietnam érdekes piac lehet a bank számára. Talán az sem véletlen, hogy épp most erősödtek fel ismét a Távol-Kelettel kapcsolatos tervek, hiszen a vietnami miniszterelnök a közelmúltban jelentette be, hogy az eddiginél jobban kinyitnák az ország bankrendszerét a külföldi tulajdonosok előtt. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis egyetlen pénzintézetben sem lehet 20 százaléknál nagyobb tulajdonrésze egy külföldi befektetőnek, a teljes nemzetközi tulajdon pedig nem haladhatja meg a 30 százalékot egy bank esetében sem. Ez alól csak az az öt bank a kivétel, melyek már most is teljes egészében külföldi befektetők tulajdonában vannak. Sajtóhírek szerint a vietnami bankoknak egyre nagyobb gondot okoz a problémás hitelállomány, ezért is lenne nyitott az állam arra, hogy egyes cégek esetében 51 vagy akár 75 százalékra emelje a lehetséges külföldi tulajdonrészt. A Reuters összesítése szerint összesen huszonkét vietnami banknak lesz szüksége kisebb-nagyobb tőkepótlásra a jövőben, az összeg előteremtése pedig gondot okozhat az államnak.


Napi grafikonok

A távol-keleti országban alacsony a banki lefedettség, ezért komoly növekedési lehetőségek vannak. Azt az OTP is elismerte, hogy a közelmúltban többször jártak az országban feltérképezni a terepet. Az elemző szerint helyismeret nélkül nagyon kockázatos lenne belevágni, vélhetően csak a hosszú távú tervek között szerepel a vietnami bankvásárlás. Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője azt emelte ki, a piac nem is biztos, hogy kitörő örömmel fogadna egy ilyen akvizíciót, hiszen a befektetők szemében az OTP továbbra is elsősorban regionális bank. A másik terjeszkedési irány lehet a román piac, ahol a hírek szerint (Napi Gazdaság, 2013. október 7.) lehetnek is eladó bankok a következő években, ugyanis a National Bank of Greece 2017-ig kénytelen lesz csökkenteni balkáni leánybankjainak finanszírozását. A görög bank tulajdonában lévő Banca Romaneasca már többször felvetődött mint lehetséges célpont az OTP számára.

Az OTP Romania (OTPR) minden lehetőséget komolyan megvizsgál, beleértve a Banca Romaneasca (BR) esetleges akvizícióját is − mondta a Napi Gazdaságnak Diósi László, a magyar bank romániai leányának vezérigazgatója. Diósi szerint az OTP nem mondott le a korábban bejelentett terjeszkedési terveiről, a piacszerzést pedig továbbra is akvizíció útján tervezik megvalósítani. A BR több szempontból is megfelel az elvárásoknak, miután azonos súlycsoportba tartozik a román OTP-leánnyal. A bank jelenleg 120 fiókkal rendelkezik Romániában, piaci részesedése 1,9 százalék volt március végén. Ezzel szemben az OTPR 88 fiókkal 1,6 százalékos részesedést ért el. Gondot jelenthet, hogy az eladó eredménye körül sok a kérdőjel. A Fitch Ratings például az év elején függesztette fel a pénzintézet minősítését arra hivatkozva, hogy a görögök nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. Az utolsó, rövid távra vonatkozó minősítése B, hosszú távra B mínusz negatív kilátások mellett. Romániai piaci pletykák szerint a BR portfóliójának jelentős része, többnyire a fertőzött hitelállomány, külföldi, elsősorban ciprusi könyvekben szerepel, így az elemzők kizártnak tartják, hogy egy átvilágítás során bárki megfizetné a görögök által kért összeget. Mások szerint a görög tulajdonos igazán nem is akarja eladni a román leányát, a bejelentéssel mindössze a piacot tesztelik, egyben kedves gesztust téve Brüsszel felé is. Az OTP az elmúlt években több pénzintézetet is górcső alá vett Romániában, piaci hírek szerint fontolgatták a Credit Europe Bank Romania, az RBS Romania és a Citibank Romania átvételét is. Sokan már azt is tudni vélték, hogy az MKB román leányának, a Romexterrából lett Nextebanknak a kérője is az OTP, mindez azonban valótlannak bizonyult, a három éve veszteséges bankot vélhetően egy helyi befektetőcsoport veszi meg, a bejelentésre akár heteken belül sor kerülhet − véli a szakma.

Horvátországban a helyi postabank privatizációja lesz esedékes hamarosan, sajtóhírek szerint másik két jelölttel együtt az OTP is vizsgálja a pénzintézet könyveit. Az ország hetedik legnagyobb bankjának mérlegfőösszege 17 milliárd kuna (mintegy 2,2 milliárd euró). Réczey Zoltán szerint azonban a magyar pénzintézet esélyeit egyértelműen rontja az INA kapcsán kialakult horvát−magyar vita, ugyanis a horvát belpolitikában most nem lenne jó visszhangja, ha magyar vevőnek adnák el a bankot. Gyurcsik Attila úgy véli, hogy az csak súlyosbít a helyzeten, hogy a Molt Csányi Sándor képviseli a horvát tárgyalásokon, mint az igazgatóság alelnöke. Így a Concorde elemzője szerint furcsán venné ki magát, ha a bankvezér az egyik nap még a Mol ügyében tárgyalna, majd néhány nappal később az OTP esetleges felvásárlási terveiről egyeztetne a kormányzati illetékesekkel.

Beke Károly
Beke Károly

Ez is érdekelhet