Képzőművészeti berkekben közismert, hogy mindenkihez kedves természete mellett miért kapta Haraszty István szobrászművész az Édeske becenevet. Ő ugyanis sohasem csinált titkot abból, hogy már fiatal korában sem tudta megjegyezni a különféle irodatündérek keresztnevét, ezért a sértődések elkerülése végett mindenkit Édeskének szólított. Ezt addig gyakorolta mások esetében, míg végérvényesen reá nem ragadt.
Haraszty egyedülálló abban is, ahogy a mérnöki precizitású szerkezetekből olykor humoros, máskor éppen társadalombírálóan szatirikus mobil plasztikákat fabrikál, amelyek szójátékokban bővelkedő címadása tovább fokozza azok többértelműségét. Örökös ellenzéki volta mellett a hetvenes évek elején például bátorság is kellett ahhoz, hogy Energiaátalakító egység (KGST) címmel olyan lábhajtású gépezetet tervezzen és kivitelezzen, amelyik bármilyen erőfeszítésre sem tudja elmozdítani a műszerskálát, csak a légbuborékok jelennek meg az áttetsző víztartályban és a kijelzőn a végeredmény örökösen nulla. Magam is szem- és fültanúja lehettem, hogy a nyolcvanas évek végén mekkora sikert aratott a magyar közönség körében a bürokrácia útvesztőit kipellengérező Termékszerkezet-váltás (Stemplire várva) villanymeghajtású és kigyulladó piros lámpás masinája, akárcsak a dortmundi magyar kulturális napokon, ahol a német látogatók türelmesen álltak sorba a pecsételésre várva, és a rendszerváltás után a berlini Magyar Házban sem csökkent a vonzereje ennek a szellemes szerkentyűnek. Továbbra is csak találomra tallózva a rendkívül termékeny életműben, látatlanban sem kell nagy fantázia az 1973-as Központi irányítás értelmezéséhez, a sok számlapból kirakott egyetlen falióra egyetlen körbe forgó mutatója esetében. Mint ahogy a patkányfogóra utaló 1979-es Emlékérem sem hízelgő az éppen aktuális hatalomra nézve, akárcsak a politikai irányváltásokra célzó Széliránytű 1986-ból. A fiatalabbak is emlékezhetnek a Városligeti-tavon rendezett Művészettel az új évezredbe elnevezésű nyári szabadtéri bemutatóra, amelyen ezüstfejű, sárga szárnyú és vörös lábú, tízméteres Szélmadara még a Vajdahunyadvár historizáló sziluettjét is lekörözte.
Kisebb méretekre és vidám ötletekre térve utalhatunk a méteres kisplasztikai ciklusokból például a kilencvenes évek végéről való Töklettyűre vagy a Csuklós debellára a privát szférából éppúgy, mint a Nézetváltókra és a Szemforgatóra a közélet mezejéről. Iróniája töretlen hetvenedik életéve felett is, amikor a Mutatványos-sorozatra, a Vacillátorra vagy a Fennmaradási kísérletre gondolunk, ki-ki értelmezze saját fantáziája és legjobb belátása szerint ezek tartalmi és formai üzeneteit. Nyelvújító kedve is fáradhatatlan, ha csak a Billencset, a Gurgurizátort vagy a Klüttyögőt idézem, de a Hajtókötéltáncos, a Sújtólégtornász vagy az Illuminoszkóp se semmi, mint ahogy ironikusan dekoratív Érdemrend-sorozatát is tovább folytatja a maga és a mások örömére. Haraszty körbejárható – mozgó vagy statikus – térszobrai mellett fali reliefeket és képeket is készít, amelyekből most százharmincat mutat be az Andrássy úti Kogart Házban rendezett tárlatán.
Embert barátjáról lehet megismerni – tartja a közmondás, és ez most a művészre különösen illik. Szerénységére és szimpatizánsi körére egyaránt jellemző ugyanis az, hogy a rendelkezésére bocsátott három emeleten több mint kétszer annyi teret töltött meg kortárs művész kollégáinak munkáival. Saját gyűjteményéből háromszázat válogatott ki erre a párhuzamos seregszemlére. Annak érzékeltetésére, hogy nemcsak Haraszty István áraszt szüntelenül szeretetet maga körül, hanem ez másokban is hasonló viszonzást ébreszt, elég talán néhány kiragadott példát idézni. A rangidős mesterek közül Gáyor Tibor fekete-szürke-fehér négyzetekből variált geometrikus absztrakt kompozíciója a Q torzió àla Édeske kabócája elnevezést kapta és a hasonló évjáratú Deim Pál egyenesen Édeskének a 70.-re ajánlással készítette szülinapi ajándékát három évvel ezelőtt, jellegzetes bábkorlát-formáinak pozitív és negatív párosával. A hosszú lajstromban Bak Imre, Bartl József, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Konok Tamás, Matzon Ákos, Nádler István, Maurer Dóra vagy Pauer Gyula neve csak mazsola a kalácsból, amelyet az érdeklődők tovább szemezgethetnek március kilencedikéig.
Wagner István