Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hitelkártya-kibocsátó pénzintézetek statisztikái jelzik, hogy az ilyen típusú kártyák elterjedésével nő a kibocsátók kockázata: korábban a jól megválogatott ügyfélkört azok alkották, akik számára a hitelkártya presztízst jelentett, ám a felhasznált hitelkeret visszafizetése nem okozott gondot a kamatmentes teljesítésre nyitva hagyott idő alatt. A hitelkártyák tömegessé válásával, az elsősorban a nagy áruházak, bevásárlóközpontok ügyfeleinek kínált co-branded plasztikok megjelenésével ugyanakkor megjelent az az ügyfélkör, amely számára a hitelkártyában a hitel nem csak átmenetinek számít: ők a hitelkeret egyszeri kihasználása után rendszeresen csak résztörlesztéseket hajtanak végre, jó részük csak a kártyakibocsátás feltételeiben szereplő minimumösszeget törleszti. Az ilyen típusú kártyákat kibocsátó bankok természetesen más kockázati számításokat alkalmaznak, mint a csak „prémium” szegmensben mozgó pénzintézetek. Számukra nagyobb eséllyel kalkulálható, hogy az ügyfél „fizetős” lesz, azaz a felhasznált, de időben vissza nem fizetett hitelkeretre kamatot szedhet a bank.
A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek esetében igen eltérő azok aránya, akik a teljes felhasznált hitelkeretet határidőn belül visszafizetik. Meglepetés azért akad. A Cetelem Bankban például a 45 százalékos teljes visszatöltési arány igen meglepő, főleg annak figyelembevételével, hogy a megcélzott ügyfélkör nem épp a legmódosabb. Vélhetően ebben a magas számban szerepet játszik, hogy a bank egészen a közelmúltig nem klasszikus hitelkártyákat bocsátott ki, hanem olyan hitelplasztikot, amely a vásárlástól a visszafizetésig felszámított kamatot a kinnlevőségre.
A bankok persze tesznek azért, hogy az ügyfeleket előbb-utóbb, de a pénzintézetnek is közvetlen hasznot hozó pozícióba sodorják. Míg egyes bankok – Volksbank – egyelőre csak ügyféligény alapján vizsgálják meg, hogy emelhető-e a kártya hitelkerete, a jó fizetők esetében a Budapest Bank akár háromhavonta, a CIB pedig évente többször is élhet a limitemelés lehetőségével. Az újabban piacra lépők esetében az Erste épp mostanság tervezi kiküldeni a hitelkeret-emelésről szóló ajánlatokat az ügyfeleknek.
A bankok egyelőre elégedettek a kártyás ügyfelek fizetési fegyelmével. Ehhez hozzájárul az is, hogy ma már van olyan hitelkártya, amely esetében az ügyfélnek elegendő havi 2500 forintot fizetnie ahhoz, hogy a bank továbbra is rendes – és jó kamatot fizető – ügyfélnek tekintse. Az Erste statisztikái szerint a kártyabirtokosok közel 10 százaléka esik legalább 1 napos fizetési késedelembe, igaz, ez általában figyelmetlenségből, a befizetési határidő elnézéséből adódik. A Volksbank nem fizetőinek aránya 5 százalék alatti. Azon ügyfelekkel szemben, akik huzamosabb ideje a minimális törlesztőrészletet sem fizetik, a kérdésünkre válaszoló bankok közül egyedül a CIB jelezte, hogy vitt már peres útra kártyatartozást. Más helyeken egyéb utat követnek: a Budapest Bank tapasztalata szerint a kinnlevőségek csekély összege miatt nem érdemes peres úton behajtani a tartozást. Ez az indok vezethette az MKB Bankot is, ahol úgy nyilatkoztak: 2-3 törlesztés nélkül telt hónap után a felmondott kártyaszerződésből fennmaradó követelést profi behajtó cégeknek értékesítik, amelyek immár saját érdekükben nagyobb hatékonysággal tudnak eljárni.
