A Váci utcai Csók Galériában közös tárlaton mutatkoznak be festmények és bronzból öntött kisplasztikák. Galambos Tamás festőművész régi kedvence az éjszaka bölcsnek tartott madara, legyen szó akár rendkívül dekoratív tollazatú gyöngybagolyról, akár fehéren világító hóbagolyról. Ezúttal is hét olajfestményből álló "portrésorozata" uralja a galéria falait, amelyet még egy idei keltezésű, frissen festett és kisméretű Baglyocskával is megtold. A tavalyi, monumentális léptékű és sok rekeszre szabdalt Ezópusi mesék című kompozícióján viszont csak ürügyként szolgálnak a legkülönfélébb, karikatúraszerű állatalakok az emberi jellemek vagy az aktuális társadalmi jelenségek tanulmányozására és áttételes kifigurázására. Mindezek jól megférnek a szeptember 13-áig tartó páros tárlaton Kutas László bronzból öntött kisplasztikáival. Nemcsak azért, mert a szobrász divatosan öltözött vagy épp meztelenre vetkőzött nőalakjai macskaszerű lustasággal nyúlnak el a heverőn, gömbölyödnek egy fotel öblében, álmodoznak az erkélyen, netán kecsesen könyökölnek az ablakban, groteszk pózban ücsörögnek a kovácsoltvas korláton vagy egy kerek, hosszú lábú bárszéken. Hanem azért is, mert ha Galambos komolyabbra fordítja a szót és például spanyol úti emlékként Portói Madonnát fest naiv nép stílusban, a "vásárfia" tarkabarkaságát aranyporral is beszórva, akkor Kutasnak rögtön akár három "replikája" is akad - mint variációsorozat azonos témára - egy kontyba fogott hajú Cigány Madonnával, egy miniszoknyás Paksi Madonnával vagy egy kalapos Zöld Madonnával.
Wagner István