A Dorotheum három évszázados jubileumának szentelt ünnepségsorozat legfényesebb eseményén, a régi mesterek áprilisi árverésén Guido Cagnacci jutott a legmagasabbra: Lucreziát megörökítő félalakos olajképéért 1,4 millió eurót fizettek, ami a festő esetében világrekord, Ausztriában pedig az idei eddigi legmagasabb leütési ár. A mesterrajzok sorában Baccio Bandinelli tollal papírra vetett férfiaktja 8540 euróba került, a XIX. századi festészet népszerű osztrák mesterei közül Eugen von Blaas csevegő csoportot ábrázoló zsánerjelenetéért 684 ezer eurót adott valaki. Május végén a modernek estéjén Pablo Picasso Kosár gyümölcsökkel című gouache festménye 264 ezer euróért kelt el, míg a kortársak szekciójában az egyik legnépszerűbb osztrák művész, a hét éve elhunyt Friedensreich Hundertwasser tojástempera kompozíciója 180 ezer euróig jutott. Jól szerepelt Victor Vasarely is: a magyar származású művész egy 1975-ös nagyméretű alkotása 144 ezer euróért kelt el. A Dorotheum nyitottabbá válását mutatja, hogy az egyre népszerűbb brit street-art sztár, az ismeretlenségbe burkolózó Banksy két művéért is versenybe lehetett szállni – a Gangsta Rat egyik verziója 76 800, a bevásárlószatyrokkal keresztre feszített Krisztus 31 700 eurót ért meg valakinek.
A festmények világából kilépve, a május 30-ai szecessziós licitáláson Otto Prutscher mozaiktervéért nagy harc után 54 ezer eurót fizettek, ez épp a kilencszerese a hatezres kikiáltási árnak. Kapósnak bizonyult a román származású art deco szobrász, Demetré Chiparus is: egy 1930-as bronzszobráért 48 ezer eurót adott valaki, meghétszerezve a kezdő árat. (Néhány nappal korábban Budapesten, a Virág Judit Galériában 12 millió forintos kezdés után 20 millión ütötték le a művész Egzotikus táncosnőjét.)
Az üveg- és porcelánaukción egy 1834-es dísztányér a szentpétervári manufaktúrából 66 ezer eurót hozott, s ugyanannyiért vittek el az ezüstök közül egy moszkvai asztaldíszt, a XIX. század végéről. Az osztrák császári ház relikviái közül ifjabb Johann Baptist Lampi mellképe I. Ferencről 26 840 eurót kóstált, a régi bécsi órák sorából Philipp Fertbauertől egy klasszicista fali ingaóra 84 ezer euróba került. A fotográfiák mezőnyében nem a történeti régiségek vagy a két világháború közötti modernek közül került ki a győztes, hanem egy kortárs osztrák művész, Rudolf Schwarzkogler: tíz színes fotót tartalmazó 1965-ös mappája 15 860 euróért talált gazdára.
Az ékszerek között változatlanul divatos a fehérarany, ezt mi sem tükrözi jobban, mint hogy egy 18 karátos, briliánsokkal kirakott és smaragddal díszített ilyen nyaklánc 216 ezer eurót ért. A gyűjtői ízlés változását mutatja azonban, hogy lecsengőben van az antik tabernákulumok iránti felfokozott kereslet, hiszen egy délnémet vagy osztrák késő barokk sokfiókos szekrényért alig 84 ezret fizettek. A májusi dizájnaukción viszont 139 ezer eurót adtak egy Zaha Hadid és Patrick Schumacher két évvel ezelőtti terve alapján kivitelezett különleges világítótestért, a Chandelier Vortexxért, ez a legmagasabb összeg, amit eddig a ház egy dizájnárverésen elért.
Az érdemérmek és kitüntetések sorában a szentpétervári Szent András rend arany fokozata 96 ezer euróért kelt el, a középkori szobrok árverésén pedig 90 ezer euróért vittek el egy fából faragott, osztrák gótikus Madonnát. A régi könyvek közül Schedel Liber chronicarum című 1493-as, világhírű nürnbergi kötetéért 57 600 eurót fizettek, a kéziratok kategóriájában pedig a legdrágábbnak Ludwig van Beethoven háromoldalas, Maria Eleonora Fuchs grófnőhöz intézett levele bizonyult, amelyért 41 480 eurót adott valaki. A régi tudományos műszerek és földgömbök szegmensében kiemelkedő sikert aratott egy 1871-ből való, könyvtárakban használatos berlini glóbusz, 96 ezer eurós leütési árral.
Wagner István