Müncheni székhelyén tartja június 12-én szezonzáró árverését a Ketterer Kunst, közel négyszáz tétellel. A szenzációt a Híd-csoporthoz tartozó német expresszionista festő, Emil Nolde egyik három évtizeden át lappangó, tavaly felbukkant képe, a Nadja szolgáltatja. Az 1919-ből való női portré a neves kiadó, Ernest Rathenau, majd örököseinek birtokában volt és egyetlen alkalommal szerepelt a nyilvánosság előtt, a berlini Nemzeti Galéria 1928-as tárlatán. A hetvenes években egy spedíciós cég raktárából lopták el; a bűntény azóta elévült, a kép viszont tavaly előkerült egy műgyűjtő házának padlásáról, aki bejelentette a leletet a rendőrségnek (egyes hírek szerint a műgyűjtő lánya – aki időközben öngyilkos lett – szerepet játszhatott a kép eltűnésében). A mindössze 40x25 centis, 1,2 millió eurón induló olaj-vászon remekművet most a Rathenau-örökösök bízták a Ketterer Kunstra.
Az „expresszív realizmus” összefoglaló cím alatt indított hetven válogatott mű között most nincs magyar vonatkozású munka, a modern mesterek 172 tételében viszont kettő is akad. Kontuly Béla Csendélet sakk-táblával és szoborral című 1930–1940 között készült olajképe Los Angeles-i magántulajdonból való és a 7500–9000 eurós sávban kínálják. A Kolozsvárról Párizsba került Gáll Ferenc 1952–1953-ban festett balettjelenete, az Eugenie hosszú fehér szoknyában a kulisszák mögött philadelphiai privát gyűjteményből érkezett Münchenbe, ahol 5–7 ezer euró között viszik kalapács alá.
A 154 kortárs alkotás között Victor Vasarely két művével szerepel. Cím nélküli, 1968-as színes kollázsán saját kezű, francia nyelvű ajánlás olvasható, a délnémet magántulajdonból való képért 5–7 ezer eurót kérnek. A magyar származású művész akrillal festette kartonra 1979-ben a hatszögű kristályformát adó Soeg című művét, amely bajor privát személytől érkezett; a fél négyzetméteres munkáért minimum 12–15 ezer eurót várnak a Ketterer Kunst szakértői.
Wagner István