Csók István Pihenő sokác lányokja lett a listavezető az Abigail Galéria május 6-i festményárverésén, amelyen a 235 tételből 160-at leütöttek (kettőt visszavontak még a licitálás előtt). A 2,2 millión indított Csók-képért 2,6 millió forinton ért véget a licit – miközben a sokác lányok kisméretű akvarell–papír változata 550 ezerért nem talált gazdára. Kádár Béla tempera Enteriőrjét 2,2 milliós kikiáltási árán vitték el, Gyarmathy Tihamér ugyanennyin kezdő, Kettő és fél című olaj–farost kompozíciója viszont nem kelt el. Fajó Jánostól az olajjal fatáblára festett Pi-pi 1,2 millióig lépdelt 950 ezerről, csakúgy, mint Korniss Dezső zománcfestékkel fatáblára felvitt Kalligráfiája (mindkét művésztől maradtak is vissza alkotások, alacsonyabb árfekvésben).
A legnagyobb meglepetést Gara Arnold 1917-es olaj–fa férfiportréja keltette: 240 ezerről indulva meg sem állt másfél millióig. Azonos leütési árat ért el Gábor Jenő Reggeli a szabadban című 1927-es vászna, igaz, 800 ezerről indítva. Járitz Józsa Vásári forgataga megduplázta 550 ezres kikiáltási árát, s ugyancsak 1,1 millióig jutott el Rudnay Gyula 750 ezren kezdő jelenete. A szentendrei iskola mai képviselői közül Deim Pál Narancs és vörös című akrillal festett vászna 650 ezerről jutott 800 ezerre, míg Vajda Júlia Foltok és rajz elnevezésű 1971-es olaj–farost munkáját 600 ezer forintos alapárán adták tovább. A középmezőnyben Scheiber Hugó gouache Táncosnője 420 ezres leütésével csaknem megnégyszerezte 110 ezres induló árát, Czene Béla női aktja 140 ezerről jutott 480 ezerig, Tóth Menyhért balatoni naplementéje kartonon 480 ezres kezdés után 600 ezer, Czigány Dezső önarcképe ugyanilyen indítással 700 ezer forintnál landolt. Meglepő érdektelenség övezte viszont a nagybányai iskola számos, mára népszerűvé vált képviselőjének kvalitásos, ámde mérsékelt árú tájképét, pedig ebben a kategóriában nem jellemzőek a hirtelen kilengések.
Wagner István