Világrekorddal ünnepelt a bécsi Dorotheum árverési ház az alapításának 300. évfordulójára szervezett aukciósorozat első napján, április 24-én. Rendhagyó volt már a licitálás helyszíne is, mert a kivételes eseményt a palota szívében, az alkalomra átalakított Ferenc József Teremben rendezték, ahol 1900 után a nagy árveréseket tartották. A régi mesterek festményei 256 tételben, míg egyedi rajzaik és nyomataik 57 tételben kerültek kalapács alá, a zsúfolásig megtelt teremben 30 telefonos licitáló is fokozta a hangulatot.
A születésnapon a ház három évszázados történetének legmagasabb napi bevételét érte el, 7,2 millió euróval. Guido Cagnacci Lucrezia című festményét 1,4 millió euróért ütötték le, ezzel az Artnet értékelése szerint a mester világrekordját is beállították. Az 1601–1665 között élt olasz barokk piktort a bolognai festőiskolához sorolja ugyan a szakirodalom, de aztán Bécsben lett udvari festő és az osztrák fővárosban hunyt el. Lucrezia-ábrázolását „morbid és drámai atmoszférával” jellemezte 1924-es jótállásában Wilhelm Suida festményszakértő és Cagnacci a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzött Kleopátrájával állította párhuzamba. A mű egy német magángyűjteményből érkezett az osztrák árverésre, a Dorotheum szakértői a 80–120 ezer eurós sávban indították, végül egy olasz telefonos licitáló verte fel a felső becsérték több mint tízszereséig az árát.
Az előzetes becsérték (70–120 ezer euró), valamint a leütési ár (670 ezer euró) alapján is második helyezett lett a holland Melchior de Hondecoeter Madárkoncertje. A XVII. századi németalföldi mestert az állatfestés Raffaellójának tartották a maga korában; ez az ünnepi katalógus borítójára is kiemelt festménye ritkaságnak számít, mert szokásával ellentétben szignálta és datálta is 1670-ben, ráadásul a provenienciája is „pedigrés”, mivel korábban Elisabeth Nostitz grófnő tulajdonában volt. A továbbiakban egy ifj. Jan Brueghel műhelyéből származó paradicsomi táj 480 ezer eurós leütésig vitte, Bernardino Pinturicchio Madonna gyermekével című bibliai képe pedig 460 ezres leütés után került egy jelentős olasz magángyűjteménybe.
Wagner István