A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége már jó ideje szervez havi rendszerességgel csoportos tárlatokat tagjainak legújabb műveiből, a Nemzeti Táncszínházzal karöltve, ez utóbbi várbeli székhelyének galériájában. Most február 8-tól március 11-ig a festő szakosztály mintegy hatvan alkotójának több mint kétszer annyi munkája látható; a Képek-színek-színvilágok című rendezvény jótékonysági célú árveréssel zárul.
A rendezők általában az utóbbi évek terméséből válogattak, de ez sem törvényszerű, hiszen például Gellér B. István 50 ezer forintra tartott Olasz városa 1968-as datálású. Az általános ársáv néhány tízezres, a legdrágább mű Olexa József Öreg angol híd című olajképe 70 ezerért. A magyar festészet nagy öregje, a 103 esztendős Lossonczy Tamás egyenként 23 ezerért kínálja vadonatúj, szinte gyermekrajzszerű munkáit (az alacsony indítás valószínűleg jó csalinak bizonyul majd). A híres német művésztelepet idézi adekvát expresszionista stílusban Kádár János Miklós Táj Worpswedénél című kartonja, amely akár 40 ezer forintért is megszerezhető. Kárpáti Tamást két pasztell képviseli, címadásához illő (Inferno, Sötét) drámai tónusban. Orosz Jánostól akad erotikus jelképnek felfogható akvarell (Nő szamárral), de olajképet is vehetünk tőle (Tűztánc).
Az absztrakció híveinek szól egyebek közt a szentendrei iskola modorában festő Balogh Lászlótól a Jelek, Baska Józseftől az Éjszaka – zegzugos architektúra két holdkaréjjal –, Barabás Márton Két pad című vászna vagy Matzon Ákos cím nélküli műve, amelynek eleganciája a paszpartura is kiterjed, diszkrét fekete-szürke-fehér tónusokban – ezek mindegyike 40 ezerről indul.
Wagner István