A kikiáltási árak szerinti harmadik helyről a leütési lista élére ugrott a Belvedere december eleji árverésén Rippl-Rónai József olajjal kartonra festett, 1910 körüli képe, amelyet Párizsi konflisok vagy Párizsi tél címen tart számon a magyar művészettörténet. A 12 millióra taksált mű végül csaknem a dupláját hozta, amikor 22 milliónál koppant a kalapács. Paál László ugyanennyiről kezdő Rőzsegyűjtője 17 millió forintjába került új tulajdonosának. A legmagasabbról, 14 millióról startoló Fasor – Czigány Dezső 1929 körüli vászna – 16 milliónál landolt.
Az aukció 238 tételéből 148 kelt el, kerek harminc kép ért el millió fölötti leütést. Mattis-Teutsch Jánostól két festmény is ment kikiáltási áron: a Nő kék kereveten 9,5 millióért, a Korok és emberek 4,8 millióért. Brodszky Sándor Vihar a Balatonon című vászna – másik változatát a Magyar Nemzeti Galéria őrzi – 3,2 millióról ötmillióig jutott, hasonlóan Huszár Vilmos Csáky-szoborral ékes csendéletéhez. Orlay Petrich Soma Mária és Erzsébet királynők a novigrádi fogságban című 1879-es vászna, amely a festő leszármazottaitól került most műkereskedelmi forgalomba, 3,8 millió helyett 4 millióért cserélt gazdát. Kovács Mihály olajjal fára festett Fürdőző nimfái bőven dupláztak: 2,2 milliós elvárás után 4,8 millióért keltek el.
A más házaknál is menetrendszerűen kalapács alá kerülő Munkácsy-ceruzarajzok közül az Anyai örömök 1884-ből való kétoldalas vázlata potom 140 ezerért nem keltett érdeklődést, az ugyanennyire taksált Nő kendővel viszont százezerrel feljebb araszolt.
Wagner István