Szecessziós iparművészettel kezdi a hazai szezont a bécsi Dorotheum szeptember 12-én, a Wiener Werkstätte mestereinek művei mellett ezúttal sem hiányoznak a Zsolnay-manufaktúra termékei. Akad köztük 1895–1898 tájáról arasznyi váza 900–1200 eurós becsértéken, kétfülű vázapáros a XX. század elejéről 1200–1500 euróért vagy kisplasztika az 1910-es évekből 800–1000 eurón indítva. Utóbbi sávban kezd egy fedeles hadi üvegserleg 1915-ből, a koronás osztrák és magyar címerrel díszítve, illetve egy pesti ezüst dísztál is.
Az osztrák aukciósház prágai filiáléján a szokásos „Art & Antiques” válogatással nyitják az idényt szeptember 16-án, a kínálat a képektől a bútorokon át az ékszerekig terjed. A magyar alkotókat zömmel felvidéki mesterek képviselik, a festők közül például Kozák László, akinek 1927-es Csatornapartját 8 ezer koronára becsülik (mintegy 80 ezer forint), de 5 ezerről kiáltják ki. Jóval magasabbról indul Bánsági Vince Zenei pillanat című kartonja (35–24 ezer korona), illetve Jámbor József azonos technikájú Napnyugtája 1924-ből (18–12 ezer korona). Ugyanennyire taksálták Victor Vasarely Függőlegesek elnevezésű absztrakt, sokszorosított grafikáját (138/150 számozott példány), a Kavicsok színes szerigráfiáját (23/45) viszont többre tartják (25–15 ezer korona). A legdrágább magyar mű a szobrok között található: Bártfay Gyula fából faragott parasztasszonyáért 40–26 ezer koronát várnak. A műtárgyak szekciójában egy XVIII. század végi holicsi fajanszdoboz 20–12 ezer korona, az Elhagyatva című Zsolnay-kisplasztika fekvő nőalakja a 25–18 ezer koronás sávban indul.
Wagner István