Rendhagyó árverést tart holnap a bécsi Dorotheum: herceg Pálffy László hagyatékából kerül kalapács alá kétszáznegyven tétel. Az aukció szlogenje – „Első kézből az utolsó hercegtől” – arra utal, hogy az 1947-ben elhunyt arisztokrata viselte utoljára a hercegi rangot a dinasztiából, a nemesi címek hivatalos eltörlése előtt.
A régi mesterek festményeitől ázsiai egzotikumokig terjedő, széles választékú anyag egy részét újszerű eljárással licitálják. A biedermeier korában népszerű, akvarellel elefántcsontra festett miniatúrákat közös tételekbe vonták, ezek két csoportjában előbb egyenként kiáltják ki a miniatúrákat, de nem ütik le, hanem összevetik a becsértékeket a legmagasabb ajánlatokkal, azután ezek figyelembevételével már közös gyűjteményként kínálják fel az érintetteknek az addig elért legmagasabb összegért. A leütés aszerint történik, hogy ki kínálja a legtöbbet az egyes darabokért külön-külön avagy együtt valamennyi összetartozó miniatúráért. (A résztételek alsó és felső értékhatára 400 és 2800 euró közötti sávban szóródik.) Van olyan miniatúracsoport is, amelyet közös tételként védettnek nyilvánítottak – tehát nem vihető ki az országból –, ezt együtt 12–15 ezer eurós becsértéken indítják.
A barokk korban az úgynevezett chinoiserie annyira sikknek számított, hogy nemcsak eredeti kínai vagy japán műtárgyakat szereztek be a Távol-Keletről, hanem Európa-szerte is sorozatban gyártották őket és a speciális lakkbútorok mellett egész kabineteket ezekkel rendeztek be. Az árverés egyik legdrágább tárgya is a chinoiserie kategóriába tartozik: egy 1715–1720 között Kínában készített kobaltkék mintás, közel félméteres porcelán dísztál, portugál nemesi címerrel, 30–50 ezer eurós becsértéken. Az európai bútorok egyik díszpéldánya 1800 tájáról a Metternich-szekreter paliszanderfából, márvány fedőlappal (15–20 ezer euró), kuriózum egy malachitintarziás sakkasztal barokk stílusban a XIX. század derekáról, 8–10 ezer euróért, illetve egy empire díszvázapár bronzból 12–16 ezer euróért. Alaposan megkérik az árát egy másik párosnak: a XVI. Lajos korabeli, háromágú aranyozott bronz kandelábereket 30–40 ezer euróra taksálják. Ezeket szintén az új módszerrel, előbb egyenként, majd együtt kínálják, hogy lehetőleg egyben tartsák a kollekció történelmileg kialakult kisegyütteseit.
Wagner István