MAKROGAZDASÁG

Nyártól szigorodik a jótállás

Június 1-jén lép hatályba a jótállási szabályokat szigorító kormányrendelet. A jogszabály ismét egyéves kötelező jótállást ír elő a bútorokra, továbbá bevonja a garanciális körbe a 10 ezer forintnál drágább számítástechnikai alkatrészeket, a bármilyen variációban forgalmazott műszaki berendezéseket, a pendrive-okat, a szkennereket, a digitális fényképezők memóriakártyáit, a projektorokat és a műholdvevő készülékeket is. A jótállás időtartama alatt a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék esetleges meghibásodása nem rendeltetésszerű használatból származik. A jótállási idő lejárta után két év szavatosság él a rendeletben felsorolt tartós fogyasztási cikkekre, s ebben az időszakban önként adható jótállási garancia is. Mesterházy Attila ifjúsági államtitkár elmondta: júniusban kerül a kormány elé az új fogyasztóvédelmi koncepció, amely többek között újra kötelezővé tenné az akkreditált vizsgálóhelyek szakvéleményét is. (Nszab. 12. old.)

Eltűnhetnek a vámadózók?

A parlament az áfaelkerülés visszaszorítása érdekében, tehát az áfabevételek növelése érdekében drasztikusan szűkítené az importáfa önadózásos rendezésére jogosult kört. A tervezet szerint a harmadik országból importáló cégek a jövőben csak akkor kaphatnak önadózásra engedélyt a vámhatóságtól, ha a közösségi vámjog alapján megbízható vámadózónak minősülnek, legalább egy éve Magyarországon nyilvántartásba vett adóalanyok, továbbá export- és uniós országokba irányuló értékesítésük elérte teljes forgalmuk kétharmadát, legalább a 10 milliárd forintot. Kékesi Tibor, a költségvetési bizottság szocialista alelnöke szerint így összesen 65 társaság kaphatja meg az önadózásra szóló engedélyt, a többi esetben a vámhatóság vetné ki az importáfát. A vámszövetség szerint a tervezet hibás, mert annak életbe léptetése nyomán nem csak az áfa-, de a vámbevételek is elmaradnának. Sípos László, a Magyar Vámszövetség elnöke közölte: ha elfogadják a tervezetet, minden késztermék-importőr, a félkész termékeket vagy alapanyagot importáló valamennyi kisebb és közepes cég is átpártol majd a szomszédos országok vámügynökségeihez. Az előterjesztés szerint a szigorított jogszabály 2005. július 1-jén lép hatályba, amennyiben az adócsomagot elfogadja a jövő heti végszavazáson az Országgyűlés. (NG 3. old.)

Apró lesz az első lépés

A Gyurcsány Ferenc meghirdette száz lépésből az első, a Sikeres Magyarországért Hitelprogram nem más, mint az MFB-nél már létező, és részben sikertelen hitelprogramok újrastrukturálása, egységbe rendezése és átnevezése - írja a Népszabadság összeállításában. A hitelprogram kidolgozására múlt hét szerdán kérte fel a kormányt Hiller István pártelnök, és csütörtökre Veres János pénzügyminiszter-jelölt már be is jelentette a 310 milliárd körüli csomagot, amelyről a kabinet várhatón szerdán dönt majd. Ez várhatóan nem tér majd el a régitől, legfeljebb a felhasználható összeg emelkedik, a jogelőd programokra ugyanis a lap számításai szerint összesen 275 milliárd forint állt rendelkezésre. A bővítés ugyanakkor csak elvben jelent többletet, hisz az MFB az eddigi keret felét sem tudta kihasználni, mindössze 125 milliárdot folyósított. (Nszab., 12. old.)

Folytatódik a privatizáció

Idén 302 milliárd forintos bevételt, ezen belül 272 milliárd forintos privatizációs bevételt vár az ÁPV Rt. A cég 152,6 milliárd, az osztalékokkal együtt 178,6 milliárd forintos költségvetési befizetéssel számol. Tavaly a szervezet közel 400 milliárd forintos bevételt ért el, ebből 43 milliárd származott az osztalékokból, 77 milliárd pedig a korábbi Postabank-privatizációval összefüggő technikai elszámolásból. Az elképzelések szerint az ÁPV Rt.-nek 2006. január 1-jén 80 működő cégben lesz részesedése. Az idei értékesítési tervek között szerepel a Mol, az Antenna Hungária, az FHB, a Malév, a Mahart, a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.-t pedig átadják a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak. Sor kerülhet a Rehab Rt., a Hollóházi Porcelán Rt., az Elmib Rt., a Magáz Rt., az M-Ingatlan és a Zsolnay értékesítésére vagy térítésmentes átadására is. A privatizálható kisebbségi portfólióban az MFB által eladott agrártársaságok minimális tulajdoni hányada szerepel. A Tokaj Kereskedőház tartós állami tulajdonban tartásáról még nem döntött a parlament, de a Magyar Nemzet tudomása szerint az ÁPV Rt. 3,6 milliárd forintos bevételt tervez ennek a cégnek az értékesítéséből. A Mol 11,82 százalékáért 124 milliárd, a Budapest Airport 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részesedéséért 60 milliárd, az FHB 50 százalék plusz egy szavazatáért 33 milliárd, az Antenna Hungária (AH) 75 százalék plusz egy szavazatáért 30,6 milliárd, a Mahart Szabadkikötő Rt.-ért 5 milliárd, a Magázért és az Elmibért együtt 1,5 milliárd, a Forrás Rt.-ért 2,1 milliárd, az M-Ingatlanért 2,5 milliárd, egyéb ingatlanokért, köztük a tököli repülőtérért és az MTV-székházért 6,8 milliárd forintos vételárra számít minimálisan a privatizációs szervezet. Az FHB részvényeit várhatóan átcserélhető kötvény-kibocsátás útján adják el, az AH iránt pedig többek között a cseh Ceské Radiokommunikace, a spanyol Retevisión SA és a francia Télédiffusion de France SA is érdeklődik. (MN ápr. 23., 13. old.)