MAKROGAZDASÁG

A visegrádiak a legnagyobb bolti szarkák

Az üzletek forgalmához viszonyítva Csehországban történik a legtöbb lopás - derül ki a brit Center for Retail Research brit társaság Európa 24 országát vizsgáló tanulmányából.

Óriásit bukott a lakosság a forint leértékelődésén

A második negyedévben a lakosság 140 milliárd forintot bukott a nemzeti valuta leértékelődésén, mindent összevetve pedig 300 milliárd forinttal, 13 381 milliárd forintra csökkent a papíron kimutatott vagyona március végéhez képest - derül ki az MNB tegnap publikált jelentéséből. A háztartások a félév végén 19 704 milliárd forint félretett pénzzel rendelkeztek, a megtakarítások az első negyedévben 471, a másodikban 252 milliárddal nőttek. A hitelfelvételi kedv nem hagyott alább, a második negyedben 551 milliárddal nőtt a lakosság tartozása, és június végére elérte a 6323 milliárd forintot. Ebből mintegy 43 százalék a devizahitel, amelynek kockázata minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált, hiszen a második negyedben a nemzeti valuta jelentős, 25 forintos leértékelődése 140 milliárdot vett ki az emberek zsebéből. (Ennyivel kerülne többe, ha most egyszerre kellene visszafizetni a teljes devizahitel-állományt.) A veszteség most a havi törlesztőrészletek emelkedésében jelentkezik, igaz, ha a forint erőre kap, a veszteséget részben vagy egészben visszanyerik a háztartások. (MH, 12. old.)

Növekvő folyó hiányra számítanak az elemzők

Elemzők szerint az év második negyedében nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya. A Napi Gazdaság konszenzusa 1,73 milliárd euró deficitet mutat, a Reuters előrejelzése szerint pedig 1,72 milliárd euró lesz a hiány, szemben az első negyedévben feljegyzett 1,44 milliárd, illetve az egy évvel korábbi 1,69 milliárd euróval. A szakértők az év egészére várt deficitprognózisukat lefelé módosították: 7,66 milliárd eurót vártak, most 6,31-6,37 milliárdot jelez a konszenzus. Az MNB pénteken teszi közzé az adatot. (NG 2. old.)

Nincs még döntés az ezerforintos kft.-ről

Még nem született végleges döntés - így pontosította az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szakállamtitkára, Gadó Gábor azt a lapértesülést, miszerint még évekig nem vezetik be az 'ezerforintos kft.-t'. Mint mondta, a gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénytervezetet folyamatosan véleményezik az arra hivatott szervezetek, döntés pedig csak a vélemények visszaérkezése és egy újabb javaslat, valamint széles körű egyeztetés után születik. Az ellenzők szerint a júliusban hatályba lépett gazdasági társaságokról szól törvény (gt.) kodifikációs bizottsága egyszer már nemet mondott az ezerforintos kft.-re, és sokan attól is tartanak, hogy a bt.-k tömeges kft.-vé alakulása gyengítené az új társasági kódex törekvéseit. Szerintük az ezerforintos kft. kérdése legfeljebb egy-két év múlva kerülhetne elő. A törvénytervezet egyebek között behatóan foglalkozik azzal a kérdéskörrel, hogy a hazai gazdasági élet szereplői szerint a kft.-k hárommillió forintos jegyzett-tőke-minimumára vonatkozó előírás - noha eredeti funkciója a hitelezők és a tagok védelmének elősegítése volt - a gyakorlatban alkalmatlan e feladatának betöltésére. A valóságban a törzstőke mértéke nem áll értékelhető összefüggésben a társaság működéséhez szükséges vagyonnal. (NG 4. old., Nszab., 16. old.)