MAKROGAZDASÁG

Új tőkeprogram az MFB-nél

Április közepén kis- és középvállalkozói hitel- és tőkeprogramot indít a Nemzeti fejlesztési terv operatív programjaihoz kapcsolódva az MFB - tudta meg a Világgazdaság. A tervek szerint az 50 milliárd forintos keretből 35 milliárd forint jutna hitelre. A konstrukcióban közreműködnének kereskedelmi bankok is, az indulás a kormány árfolyam-garanciájára vár. Kedvező döntés esetén a kamat az Európa-hitelénél is alacsonyabb lenne: a legalább 5 millió forintos kölcsön Euribor plusz 1,5 százalékos kamattal férhető majd hozzá. Az MFB a napokban indította el az Európa általános tőkeprogramot. (Világgazdaság)

Nőtt a lakossági betétállomány

Januárban 100 milliárd forinttal növelték betétállományukat a háztartások - közölte az MNB. A novemberi jegybanki kamatemelés óta 335 milliárd forintra nőtt a betétek összege. A teljes állomány 71 százaléka éven belüli lejáratú, 22 százaléka látra szóló, 87 százaléka pedig forintbetét. A GKI adatai szerint 31-31 százalék a lakossági befektetési portfólióján belül az éven belüli bankbetétek és a lekötött folyószámlák aránya, az éven túli forintbetéteké 25 százalékos. A banki értékpapírok 9,5 százalékos, a deviza-befektetések 8, az államkötvények 7, a részvények pedig 3 százalékos súlyt képviselnek a megtakarításokon belül. (Világgazdaság)

Jövőre gyorsulást vár az EIU

A magyar gazdaság a tavalyi 2,9 százalék után idén 3,2, jövőre pedig már 3,9 százalékkal növekedhet - derül ki a The Economist Intelligence Unit országtanulmányából, amely az idei év utolsó hónapjában 7, 2005 decemberében pedig 4,4 százalékos 12 hónapra visszatekintő inflációt valószínűsít. Az elemzés szerint az idén várható 5,3 százalékos GDP-arányos költségvetési deficit jövőre 4,2 százalékosra mérséklődik. Éves átlagban idén 260,5, jövőre pedig 265,5 forint/eurós árfolyammal számol a prognózis, amelynek becsléseit a Világgazdaságban táblázatban is közli. (VG 4. old.)

Az elemzők 7,3 százalékos inflációt várnak februárra

A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők szerint a februári fogyasztói árak 1,44 százalékkal voltak magasabbak a januárinál, az év/év alapú infláció pedig 7,34 százalékos. A konszenzus alapján a decemberi éves infláció 6,48, az éves átlagos drágulás pedig 7,29 százalékos lesz az idén. Az elemzők korábban arra számítottak, hogy a hatósági áremelések hatása a februári inflációs adatban jelenik meg, ám most egyre többen úgy vélik, e hatások egy része márciusra húzódik. A legtöbben április-május környékére várják az inflációs csúcsot, becslésük szerint a ráta ekkorra elérheti 8 százalékot, utána viszont már csökkenni fog.