MAKROGAZDASÁG

Távol még az euró?

Az éleződő politikai csatározások miatt a Reuters által megkérdezett elemzők nem tartják valószínűnek, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország 2010 előtt csatlakozhat az eurózónához. A szakértők rámutatnak: ebben a három országban 2005-ben, illetve 2006-ban parlamenti választásokat tartanak, ezért nem valószínű, hogy a kormányok vállalnák a komoly politikai kockázatokkal járó deficitcsökkentő programokat. (VG 3. old.)

Drágult a magyar főváros

Az Economist Intelligence Unit (EIU) felmérése szerint Budapest ma a világ 88. legdrágább nagyvárosa. A magyar főváros tavaly még a 99. helyen állt a londoni gazdaságkutató drágasági ragsorában. Azt egyébként idén is Tokió vezeti, Oszaka is megtartotta második helyét, a harmadik helyre viszont az elmúlt évben még 7. Párizs került. A tavaly 10. London idén már 6., Bécs egyet feljebb lépve a 10., Frankfurt pedig 18. helyre rukkolt elő a 22-ről. Térségünkből drágult Prága is, amely a 75. helyre jött előre a 82-ről, a most 93. Varsó viszont egy hellyel olcsóbb lett. (MH, 10. old., VG 2. old.)

Nem lesz kamatadó?

A PM háttérszámításai szerint a jövő évi büdzsé kiadásainál elérhető megtakarításokból 110 milliárd forint fordítható adó- és járulékteher-csökkentésre. A különböző számítások alapján eddig 49-73 milliárd forintnak van meg a helye. Az eltérést többek között a kamatadó sorsa magyarázza. A Napi Gazdaság birtokába került munkaanyagban ugyan szerepel a kamatadó bevezetése, a tárcákhoz kiküldött adócsomag azonban nem számol az új adónemmel, s a korábban tervezett központi vállalkozási adó (köva) is lekerült a napirendről. (Korábbi számítások szerint a kamatadóból jövőre 29-50 milliárd forintos bevétele származott volna a költségvetésnek.) A tárca az adócsökkentésből származó kiesést a társasági adóval és az illetékek emelésével kívánja kompenzálni. A tervek szerint nőhet a gépjárműszerzés, illetve az egyes okmányok kiadásának illetéke, illetve megszűnhet a lakáscsere kedvezménye. A tervek szerint egy évben összesen maximum 100 ezer forint kedvezményt írhatnak majd le adójukból a magánszemélyek, kivétel az évi 120 ezer forintos, de csak 5 évig leírható lakáshitel- valamint a gyermekek után járó családi kedvezmény. A 100 ezer forintos határ 1,9 millió forintos éves jövedelem felett folyamatosan csökkenne, 2,5 millió forint felett azonban már egyáltalán nem lehetne leírni. Az említett 1,9 millió forintos jövedelem lenne a magas jövedelmek határa, itt kezdődne a felső, 38 százalékos sáv. (Az éves 1,9 millió forintos jövedelemhatárt a jelenlegi 1,5 millió forint 400 ezer forinttal történő megemelése adja.) A tárca elképzelései szerint a középső adósávban a jelenlegi 26 százalékos adókulcs 24 százalékra mérséklődne. A tervek szerint az elkülönülten adózó - például osztalék vagy lakás eladásából származó - jövedelmek adója a jelenlegi 20 százalékról 24 százalékra emelkedne. (NG 1., 3. old., Nszab. 14. old.)

390 millió eurós hiány a külkermérlegben

Júniusban 3,6 milliárd eurós export és közel 4 milliárd eurós import nyomán 390 millió euróra rúgott a külkereskedelem hiánya. Ez némileg meghaladja az elemzői várakozásokat. Az első hathavi deficit 2,54 milliárd eurót tett ki, ami 681 millió euróval magasabb a bázisnál. A kivitel 12,6, a behozatal pedig 13 százalékkal haladta a 2003 első hat hónapjában regisztrált adatot.(NG 3. old., VG 5. old., MH, 11. old.)