MAKROGAZDASÁG

Inog Draskovics széke

A PM tegnap a zárszámadás részeként benyújtotta az idei költségvetés módosítását is, amellyel összesen 74,4 milliárd forinttal megemelte idei hiányprognózisát, azaz hivatalosan is elismerte, hogy az államháztartási deficit jócskán meghaladja majd az eredetileg tervezett 3,9, de vélhetőn a később prognosztizált 4,6 százalékot is, és a GDP 4,9 százalékára is felkúszhat (Ma Reggel, aug. 31.). A Dresdner Bank tegnapi elemzése szerint a deficitcéllal együtt Draskovics Tibor pénzügyminiszter helye is megkérdőjeleződik Gyurcsány Ferenc új kormányában. Pichler Ferenc, a PM szóvivője nem kommentálta a Dresdner állítását, csupán annyit közölt, hogy a tárca szeptember 15-én, az államháztartás augusztusi és nyolchavi helyzetéről szóló tájékoztatóján aktualizálja a jelenleg érvényes előrejelzést. A Napi Gazdaság terjedelmes összeállításában értékeli most megjelent, módosított hiánytervet. (MH, 9. old., NG 1., 3. old., VG 1., 5. old.)

Hetvenmilliárd a többlethiány - Draskovics még marad

Elemzői becslések szerint a tervezettnél mintegy 70 milliárddal magasabb lesz idén az államháztartás hiánya. A PM (az uniós metodika szerint) a GDP 4,6 százalékát kitevő 1184,7 milliárdos deficittel számolt, a 70 milliárd forint ezt 0,3 százalékkal növeli.

Gyors marad a GDP-növekedés

A második negyedévre 3,92, az év egészére 3,78 százalékos GDP-növekedést valószínűsítenek a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők. A háromhavi prognózisok 3,8-4,0 százalék között szóródnak. A gazdaság növekedésének üteme a szakértők szerint az ipari dinamika enyhe lassulásának és a szolgáltatások gyorsuló növekedésének a következménye. A KSH szerdán teszi közzé az adatot. (NG 1., 3. old.)

Nincs idő átfogó reformokra

A maastrichti kritériumok teljesítéséhez, vagyis az euró bevezetéséhez a költségvetés mindössze 28 százalékán lehet érdemi megtakarításokat elérni, a többit ugyanis előre meghatározott kötelezettségek terhelik - jelentette ki Szapáry György a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén. A jegybank alelnöke elmondta: az MNB idén a GDP 5,4 százalékára várja az államháztartási hiányt. Ferenczi Barnabás, a jegybank munkatársa hozzátette: előrejelzéseik szerint az államháztartási deficit a GDP 4,8-6,3 százaléka körül várható, a jövő évi 0,5 százalékos hiánycsökkentéshez jelentős költségvetési kiigazításra lehet szükség. Draskovics Tibor pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaságpolitika tovább halad a megkezdett úton, a kormány kitart a szigorú költségvetési politika mellett. Rámutatott: a növekedést a fogyasztás helyett az export és a beruházások húzzák. A minisztert nem aggasztja a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya, mert azt már nem a lakossági fogyasztás, hanem a beruházások bővülése okozza. Járai Zsigmond szerint fenntarthatatlan az államháztartás és a folyó mérleg együttes deficitje. Az MNB elnöke hangsúlyozta: további jelentős megszorítások nélkül nem szorítható a GDP 4,6 százaléka alá az államháztartás hiánya, és nem lesz tartható a középtávú gazdasági program. A GKI elnöke elismerte, hogy bizalmi válság alakult ki a piacon, mert nem teljesültek a költségvetési és a jegybanki célok, ám ehhez hozzájárult, hogy az MNB az utóbbi három hónapban csak a kockázatokra hívta fel a figyelmet. Vértes András úgy véli, ebben a kormányzati ciklusban már nincs lehetőség átfogó komoly adócsökkentésre és nagy reformokra. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa jelentős tőkebeáramlásra számít, amelynek következtében eléri a 2 milliárd eurót a visszaforgatott profit. (MN aug. 28., 11. old., NSZ aug. 28., 5. old., MH aug. 28-29., 9. old., VG aug. 30., 4. old.)