MAKROGAZDASÁG

Tízmilliárd forint adóhitelt fizettek vissza

November 12-ig a 83 ezer adóhitelt igénybe vevő döntő többsége élt a kedvezményes visszafizetési lehetőséggel, így 10,5 milliárd forint jött be az adóhivatal számlájára. Az igénybe vett adóhitel teljes összege 21,5 milliárd forint. (NG 11. old., NSZ 5. old.)

Benzint Ukrajnából, ruhát Parndorfból

A jövedéki adótörvény módosítása után sem állt meg a hazai benzinkutak forgalmának csökkenése. A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) becslései szerint évente 30 milliárd forint adóbevételtől esik el az állam a benzinturizmus miatt. A MÁSZ határ menti adócsökkentést szorgalmaz, amellyel 10 forinttal csökkennének literenként az állam bevételei, de ez még mindig jobb, mint ha külföldön tankolnak az autósok. A jövő évi adótörvényekben már nem szerepel az a lehetőség, hogy a kormány csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját, ha a benzinek ára tartósan 250 forint, a gázolajé pedig 225 forint fölé emelkedik. Benzinért egyébként szinte bármelyik szomszédunkhoz megéri átmenni. Ukrajnában a dízel 100, a benzin 100-115 forintba kerül, Romániában is mintegy 40 százalékkal lejjebb vannak az árak, de még Szlovákiában és Szlovéniában is kifizetődő tankolni. De nemcsak üzemanyagért érdemes szomszédolni, hanem a napi fogyasztási cikkek, ruhák miatt is - derül ki a Népszabadság összeállításából. Ezek az határ menti ukrajnai és romániai piacokon a magyar árak feléért megvehetők, márkás farmert például már 3-3500, bőrdzsekit 10-15 ezer forintért is kapni. Szlovákiába élelmiszerért és ebédelni érdemes átmenni, Szlovéniából tisztítószereket éri meg hozni, Horvátországban pedig a bútor olcsóbb. Az ausztriai Parndorf bevásárlóközpontja továbbra is népszerű, elsősorban a márkás szabadidőruhák, széldzsekik, pólók miatt. (VG 16. old., Nszab., 15. old.)

Növelheti az inflációt a bérmegállapodás

A minimálbér 53 ezerről 57 ezer forintra emelése, az ajánlott 6 százalékos bruttó keresetbővülés és az szja-csökkentés eredményeként jövőre 3-4 százalékkal emelkednek a reálbérek. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője szerint a gyorsuló bérkiáramlás és a fogyasztásbővülés kedvezőtlenül befolyásolja az inflációt. Emiatt, illetve a következő évben várható 250 forint körüli eurókurzus következtében veszélybe kerülhet az MNB 2006-os inflációs célja, így elképzelhető, hogy a jegybank növelni fogja az addigra várhatóan 8-8,5 százalékra süllyedő kamatszintet. Szakértői számítások szerint a versenyszférában dolgozók 20-25 százalékát, 500-600 ezer embert érint a béremelés, ami a munkaadók számára 24-28,8 milliárd forinttal több kiadást eredményez az ideinél. Ehhez jön az étkezési hozzájárulás, illetve az iskolakezdési támogatás mértékének emeléséből fakadó 20 milliárd forintos többlet. A Pékszövetség elfogadhatónak tartja a minimálbér 7,5 százalékos emelését. Az ágazat szereplői szerint a liszt árának várható csökkenése miatt a béremelésből fakadó többletet nem kell majd áthárítani a fogyasztókra. A textilipari cégek helyzetét azonban tovább rontja az emelés, hiszen az ágazatban szinte mindenki minimálbért kap. A cégek többsége csupán a költségeit képes kitermelni, és csak azért nem valósít meg leépítést, mert a végkielégítésekre sincs elegendő forrás. Pintér András, a Vállalkozók Országos Szövetségének illetékese közölte: a könnyűiparra kedvező hatással lenne, ha a kormány betartaná ígéretét, azaz csökkentené a minimálbér utáni egészségbiztosítási hozzájárulás mértékét. Hozzátette: információik szerint erről még nem született döntés. (NG 1., 3. old.)

Pengeváltás jegybankügyben

Az Európai Központi Bank (ECB) szerint a monetáris tanácsra vonatkozó jelenlegi szabályok összhangban van a jegybanki függetlenséggel, és megfelelő keretet biztosítanak a monetáris politika alakításához, tehát nincs szükség változtatásra. A ECB állásfoglalásából kiderül továbbá: a jegybanktörvény módosítása nem szolgálja az indoklásban foglalt célokat, és nem szabad megengedni, hogy az MNB két alelnöke kikerüljön az MT-ből. Ez ugyanis ellentétes az ECB alapokmányával, amely szerint bármilyen, az MT-tagok hivatali idejét érintő átszervezéskor lehetővé kell tenni, hogy az érintettek kitöltsék hivatali idejüket. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint az Európai Központi Bank véleménye alapján azonnal vissza kellene vonni a jegybanktörvény módosítását. Ha a kormány ennek nem tesz eleget, akkor minden jogi eszközt igénybe vesz annak érdekében, hogy a törvényjavaslat hatályba lépjen. A jegybanktörvény módosítása szörnyű precedenst teremtene, annak ugyanis az az üzenete, hogy ha a kormánynak nem tetszik a monetáris politika, akkor be kell avatkozni - tette hozzá Járai, aki egyúttal kijelentette: bármi is lesz a jegybanktörvény módosításának kimenetele, nem hajlandó lemondani posztjáról. A pénzügyminisztérium másképpen értelmezte a ECB állásfoglalását: üdvözölte például , hogy az ECB-értékelés a jegybanktörvény módosításának főbb elemeit nem kifogásolta. A tárca egyetért azzal, hogy a monetáris tanács tagjai mandátumuk lejártáig hivatalukban maradjanak, s ezt korábban jelezte is. (NG 1., 3. old., VG 5. old., NSZ, 5. old., Nszab., 16. old.)