MAKROGAZDASÁG

Könnyebb uniós munkavállalás

Az Európai Parlament tegnap elfogadta az Europass dokumentumokról szóló bizottsági javaslatot, így jövőre megjelenhetnek a munkaerő mobilitását segítő papírok. Ezek elsődleges célja a képesítések és szakmai kompetenciák átláthatóságának javítása. A dokumentum megléte nem helyettesíti a képesítést igazoló bizonyítványokat, egyértelművé teszi viszont, hogy egy-egy szakma egy adott országban milyen képesítéssel jár. Az Europass bevezetése Magyarországon nem tesz szükségessé törvényi változást, mert jogilag nem új okmányról, hanem már létező papírok egységes formába öntéséről van szó. (VG 1., 3. old.)

Optimistább a magyar prognózis

Eltérően ítélik meg a jövő évi gazdasági kilátásokat a Kopint-Datorg és a Morgan Stanley elemzői. A londoni bankház szakértői a feltörekvő piacokon, így Közép-Kelet-Európában is lassuló növekedést várnak. Prognózisuk szerint a régiónkban idén várható 6 százalékos bővülés jövőre 5,1, 2006-ban pedig 5 százalékra csökken. Ezen belül Magyarországon az idei 3,7 százalékos GDP-növekedés után jövőre 2,7 százalékos dinamikát várnak. Ezzel szemben a Kopint Datorg szakemberei úgy vélik, hogy a megugró beruházásoknak köszönhetően az idei 4 százalékos növekedéshez hasonló ütem várható 2005-ben. (VG 4. old., MH 3. old.)

Magyarország nyugdíjba megy?

Akár 800 ezerrel is több nyugdíjas élhet Magyarországon 2050-ben, mint ma, a munkaképes lakosság létszáma pedig 2 millióval csökkenhet. Így két aktív emberre egy nyugdíjas juthat, míg ma 4:1 ez az arány.

Az uniós ár dupláját fizetjük a hitelekért

A magyar ügyfelek az 5,1 százalékos uniós átlag több mint kétszeresét, 11,7 százalékos kamatfelárat fizetnek a hitelekért - áll a jegybank tegnap nyilvánosságra került, a hazai fogyasztásihitel-piac 90 százalékát lefedő 14 hazai bank információi alapján összeállított jelentésében. Az a nagy kamatmarzsot az érintett bankok magas költségeivel, kevésbé hatékony működésével és nagy kamatkockázati feláraival magyarázza. Értékben a két legnagyobb, az ágazat több mint 70 százalékát jelentő fogyasztási hiteltermék a gépjármű- és a személyi hitel, ezek állománya szeptember végén meghaladta a 970 milliárd forintot. Ezen hitelek magas kockázata a tanulmány szerint elsősorban abból adódik, hogy az ügyfelek egy része nem képes reálisan megítélni teherbíró képességét, és ezt a bankok sem tudják mindig biztosan felmérni. A gépjármű-hitelezés kockázatait külön növelte, hogy a mind élesebb verseny lazította a hitelezési korlátokat, miközben nőttek az autóforgalmazóknak fizetett jutalékok is. A jegybank továbbra is kockázatosnak ítéli az árfolyam- és kamatkockázatot egyesítő, devizaalapon is hozzáférhető hiteleket (az autóhitelek 80-90 százaléka ilyen), miközben a gépjármű-finanszírozásban alkalmazott egyre kisebb kamatmarzs csak csökkenő mértékben képes fedezni a növekvő kockázatokat. (Nszab., 15. old., VG 19. old.)