Teheránban szeptember végén tüntetők kövekkel és füstbombákkal dobálták meg a brit követséget, így tiltakozva az Európai Unió azon szándéka ellen, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé viszik Irán nukleáris programjának ügyét – számolt be a CNN internetes hírportálja. Az erőszakos cselekmények azonban nem előzmények nélküliek. Az utcai zavargások egybeestek az iráni törvényhozás azon szándékával, hogy határozatban kötelezzék a helyi kormányt az ENSZ-szel szembemni hatékonyabb érdekképviseletre, mivel már nemcsak egyes országok, hanem maga a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) is a BT elé citálná Iránt. Az iráni törvényhozás terve szerint az ENSZ-ellenőröknek nem tennék lehetővé, hogy akár a legrövidebb időre is betekintsenek a helyi nukleáris létesítményekbe. „Sosem adjuk fel, harcolunk, ha kell, meghalunk, a nukleáris energia a mi alapjogunk” – szabad magyar fordításban így hangzik az iráni tüntetők által skandált mondat.
Teherán egyébiránt 2003-ban írta alá az úgynevezett NPT egyezményt, amely gyakorlatilag az atomdúsítástól való tartózkodást jelenti, és azt hivatott bizonyítani a kétkedők számára, hogy az atomenergia-program leple alatt nem nukleáris fegyverek kifejlesztése folyik. Utólag azonban a parlament nem ratifikálta az egyezményt, így az nem tekinthető jogilag kötelező érvényűnek.
A történet viszont most már ott tart, hogy Irán egyenesen a kereskedelmi kapcsolatok megnyirbálásával fenyegeti azon országokat, amelyek támogatnák ügyének az ENSZ elé vitelét. Érdekesség viszont, hogy az unió korábban tett egy olyan javaslatot, miszerint ha nem is állították volna az ENSZ elé Iránt, valamiféle tárgyalásos úton rendezték volna a kérdést – írta az euenergy.com. Ugyanakkor Oroszország, Kína és további 12 ország, amely nem tagja a 35 nemzetet tömörítő atomenergia-ügynökségnek, még ezt az ötletet sem támogatták, mivel bíznak Irán békés célú atomenergia-felhasználásában.
Az iszlám ország ugyanis azzal védekezik, hogy a BT egész egyszerűen „rászállt” és szándékosan keresi a konfrontációt. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország az Európai Unió nevében próbál tárgyalni a teheráni vezetéssel az urándúsítás beszüntetéséről és az iráni atomprogram ellenőrzéséről. Az egyébként atomhatalom India szintén megpróbált beszállni a közvetítők közé, segítő szándékát azonban udvariasan figyelmen kívül hagyták. Rossz nyelvek ugyanakkor amerikai lobbistákat sejtenek a háttérben, miután egyes kongresszusi képviselők nyilvánosan hangoztatták, hogy az ország elbúcsúzhat az amerikai bábáskodással életre hívott és technológiával kifejezetten segített békés célú atomprogramjától, ha nem próbál meg maga is tenni az Irán-ügy megoldása érdekében. Bár Újdelhi visszautasította az utóbbi feltételezést, az mindenesetre tény, hogy az indiai atomprogramban való részvételt biztosító törvénymódosítási javaslatok még mindig az amerikai Kongresszus előtt fekszenek és egyelőre nem hagyták jóvá azokat. Jack Straw brit külügyminiszter a növekvő feszültség és szárnyra kapott találgatások hatására kizárta annak lehetőségét, hogy katonai csapással térítsék jobb belátásra a távol-keleti országot – olvasható a The Guardian internetes oldalán. A mértékadó brit lap szakkommentátora azonban nem mulasztotta el megjegyezni, hogy igen kényes a helyzet, és az Irán körüli huzavona könnyen a térség további instabilitásához, illetve a krízis eszkalálódásához vezethet.
Rozgonyi György