Az üvegházhatás legfőbb okozójának számító szén-dioxid legnagyobb részét – több mint 60 százalékát – továbbra is az energiaszektor bocsátja ki, de az elmúlt időszakban drasztikusan nőtt a közlekedés részesedése is, elsősorban a fejlett ipari országokban. A technológiai fejlesztések révén az egy közúti járműre eső emisszió 1990-hez viszonyítva 24 százalékkal csökkent, a forgalom növekedése miatt a teljes szén-dioxid-kibocsátás mégis mintegy 20 százalékkal nőtt ugyanezen időszak alatt. Így az európai autógyártók önkéntes vállalása alapján (ACEA) célul kitűzött emissziócsökkentés összességében várhatóan nem lesz elég.
A közlekedési szektor nagyarányú növekedése elsősorban azzal indokolható, hogy lassan halad a közlekedés társadalmi költségeinek az annak árába történő beépítése – derül ki az Európai Környezeti Ügynökség (European Environment Agency – EEA) tanulmányából. Így elsősorban az új európai uniós tagországok gazdasági növekedésének fókuszában a közlekedésintenzív szektorok állnak. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy bár az e-business és a telekommunikáció szélesebb körű terjedése valamelyest csökkenti a közlekedés szerepét, de nem ajánlott vérmes reményeket fűzni ehhez, ugyanis ezzel párhuzamosan a szabadidős tevékenységhez kötődő közúti járműforgalom tovább nő. A közúti mellett egyre növekvő szerepet játszik a légi közlekedés, elsősorban a fapados járatok robbanásszerű elterjedésével. Csak 2001 és 2002 első negyedéve között 24 ezerrel több új repülést regisztráltak.
A szakértők becslései szerint a jelenlegi tendenciát figyelembe véve a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra akár kétszeresét is elérheti a közúti forgalomból származónak. Az 1990-es bázisévet véve alapul 2010-re Európában várhatóan mintegy 25 százalékkal nő a közlekedésből származó kibocsátás, míg az Egyesült Államokban ez az érték 46 százalék is lehet.
Nyár elején jelent meg az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlat-változási Kormányközi Testület) éghajlatváltozásról szóló legutolsó, 2001-es jelentésének első magyar nyelvű összefoglalója. A világ számos országának szakértőit tömörítő szervezet 5-6 évente megjelenő, értékelő jelentésben összegzi a tudomány eredményeit, mintegy segítséget nyújtva a politikai döntéshozóknak. A jelentés szerint 2100-ra 1,4–5,8 fokos globális felmelegedés várható, de nem egyenletesen, a bonyolult oda-vissza csatolási mechanizmusok következtében egyes területeken lehűléssel kell számolni. A magyar nyelvű kiadvány az IPCC-jelentést kiegészítve kitér a hazánkban hosszú távon várható folyamatokra is. Bár a Kárpát-medence területére összességében inkább melegebb és szárazabb klímát prognosztizálnak a szakértők, várhatóan megnő a szélsőségesen nagy intenzitású esőzések-havazások száma is. Ennek tükrében indult meg az MTA és a KvVm együttműködésével a VAHAVA program, amelynek feladata egy átfogó hazai klímapolitika és hosszú távú stratégia kidolgozása, ez integrálná a gazdaság-, a társadalom- és környezetvédelmi politika aspektusait (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 16., 1. oldal).
Andacs Noémi