A bioüzemanyagok és a szélenergia tűnik a legjobb alternatív energiaforrásnak az olaj- és földgáztartalékok kimerülése esetén, ugyanakkor a „zöld energiahordozók” néven emlegetett páros használatának gazdaságossága egyelőre messze elmarad a kívánatostól – adta hírül a környezetvédelmi témákban mértékadónak számító planetark.com honlap.
A megújuló energia felé akkor fordult ismét a figyelem, amikor idén tavasszal hirtelen lendülettel 50 dollár fölé szökött az olaj hordónkénti ára a világpiacon, és februárban életbe lépett a ratifikáló országok számára a globális felmelegedés megelőzését szolgáló kiotói egyezmény ilyen jellegű fejlesztésekre vonatkozó passzusa.
A biodízel-üzemanyagokat növényi olajból és etanolból készítik, ennek alapját gabonafélék és cukor képezi. A leginkább az elektromos áramnak konkurenciát jelentő szélenergiának pedig immár a negyedik generációs fejlesztésén dolgoznak világszerte – írja a honlap a Worldwatch Institute washingtoni kutatócég jelentésére hivatkozva.
A biodízel azonban jelenleg ötven százalékkal drágább, mint a gázolaj, amelynek szakértői becslések szerint körülbelül 70 dolláros hordónkénti árat kellene elérnie a világpiacon ahhoz, hogy érdemes legyen a környezetkímélőbb változatra áttérni. A Brit Bioüzemanyag-szövetség (BABFO) adatai szerint az Egyesült Királyságban jelenleg a fosszilis üzemanyagkészletek kétszeresével rendelkeznek bioüzemanyagból.
Az Európai Unió azonban lát fantáziát az alternatív forrásokban: egy direktíva szerint 2005-re az összes üzemanyag 2, 2010-re pedig 5,75 százaléka bioalapú üzemanyagból kellene hogy származzon. A BABFO elemzése szerint Nagy-Britanniával szemben, ahol a kormányzati támogatás hiányzik az ilyen jellegű kezdeményezésekhez, az uniós tag Franciaország és Németország jó példával jár elöl.
Előbbi nemrég adta hírül, hogy 2008-ig meg kívánja háromszorozni biodízel-kibocsátását, míg a németek engedélyezték az olajtársaságoknak, hogy a hagyományos üzemanyagokat maximum ötszázalékos mértékben bioalapúval vegyítsék. Még ennyire sem biztató a helyzet a szélenergia tekintetében, amelynek zömét Európában használják ki. A tavalyi erőteljes német és spanyol fejlesztéseknek köszönhetően 2004-ben ötödével, mintegy 35 ezer megawattra nőtt az ilyen jellegű kapacitás. Az Ernst & Young elemzése szerint Nagy-Britanniában megawattonként átlagosan 36 fontba kerül a szélenergia, míg ugyanez az érték a földgáz esetében 24 fontot tesz ki.
A Brit Szélenergia-ügynökség szerint 2010-re Anglia elektromosáram-szükségletének 7,5 százalékát a szélenergia fedezi majd, míg a zöld energiahordozók összességében 10 százalékot tesznek ki az energiaszükséglet biztosításából. Mindez 7 milliárd fontos beruházást igényel. David Hone, a Shell klímaváltozással foglalkozó tanácsadója szerint viszont a rengeteg technológiai újdonság miatt ennek a befektetésnek hatalmas a kockázata. Emlékeztetett, hogy a szélerőmű- és biodízelprogramok mellett a befektetők egyik szemüket továbbra is a hidrogénalapú üzemanyagcellás fejlesztéseken tartják, amelyek – bár a hagyományos energiahordozókkal kapcsolatos kutatásokhoz hasonlóan évtizedes lemaradásban vannak – komoly üzleti haszonnal kecsegtetnek.
Rozgonyi György