Egyes elemzők szerint ugyanakkor az új konzervatív iráni kormány és az USA között egyre éleződő politikai feszültség - Irán atomprogramja miatt - növeli a térség destabilizálást, ami szintén a drágulás irányába hathat. Ugyanakkor egyértelmű vélik, hogy a drágulás hátterében nem politikai természetű okok játszanak szerepet, hanem az, hogy a kínálat nem tud lépést tartani az óriási kereslettel. "Olaj van bőven a piacon, aki vásárolni akar, az bármikor megteheti" - mondja a Barclay Bank elemzője, összehasonlítva a mostani helyzetet a harmadik, 1981-ben bekövetkezett olajválsággal, amelynek fő oka az olajhiány, illetve a súlyos politikai konfliktusok voltak, mint például az arab-izraeli háború.
A párizsi székhelyű OECD jelentésében közzétette, hogy az olaj árának emelkedése miatt várhatóan soha nem látott profitot zsebelhetnek be az olajtársaságok idén. Emlékeztetőül: az Exxon Mobil Corp., a BP Plc, a Royal Dutch/Shell Group, a Chevron Corp. és a Total SA a tavaly évben 85 milliárd dolláros nettó nyereséget értek el, átlagosan 41 dolláros hordónkénti olajárral számolva.
Az OECD jelentése leszögezi: az energiarészvények az olajárrobbanásnak köszönhetően szintén az egekbe emelkedtek. A Morgan Stanley Capital Nemeztközi Világ Energia Indexe - amely a 10 vezető energia-ipari társaság részvényének referenciahozamát tartalmazza - 17 százalékkal emelkedett ebben az évben.
