Nehéz feladatot vállalt magára két évvel ezelőtt a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI), amikor egy új gondolkodásmódot szeretett volna meghonosítani nálunk is. Az Egészség Charta és az évente megrendezésre kerülő, ehhez kapcsolódó konferencia arra szeretné felhívni a figyelmet, egyben példát mutatni mások számára, hogy nem csak profitérdekeik miatt jöttek a térségbe, hanem mind szociális, mind gazdasági szempontból segíteni szeretnének Magyarországnak - nyilatkozta lapunknak Eric Lavost, az MFKI elnöke. A témában idén október végén újra megrendezett konferencia nemcsak a követendő példákat szerette volna bemutatni, de fórumot is akart biztosítani azoknak a témáknak, amelyek előreviszik a szereplőket. A Servier Hungária és a sanofi-aventis/Chinoin fő támogatásával létrejött rendezvénynek egyik kiemelt célja az volt, hogy a tagvállalatok a költségek csökkentésének irányába ható eredményeinek és a gyakorlatban alkalmazott törekvéseik bemutatása mellett a magyarországi hatóságok figyelmét is felkeltse a változás szükségességére.
A fókuszban ezúttal az egészség mint gazdasági érték szerepelt, amelyet többek között az itt működő, francia-magyar tulajdonú gyógyszeripari vállalatok gazdaságban és egészségiparban betöltött szerepén keresztül mutattak be az előadók. A gyógyszeriparnak ugyanis kiemelkedő szerepe van a fenntartható gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben és az innovációban. Ezen túlmenően az iparág évről évre jelentős segítséget nyújt az egészségügyi intézményrendszer forráshiányának csökkentésében, az orvosok elvándorlásának mérséklésében, a prevencióban. Talán még a szakemberek előtt is kevéssé ismert, hogy a teljes hazai vállalati kutatások közel felét a gyógyszeripar adja. Ezenfelül a munkaerőpiacon szintén komoly és minőségi foglalkoztatók a gyógyszercégek, az alkalmazottak száma meghaladja a 13 ezer főt, közöttük 4800 felsőfokú végzettségű, ami egyedülállóan magas arány.
A komoly hagyományokkal rendelkező magyar gyógyszeripar tehát egyedülálló lehetőséget hordoz a nemzetgazdaság számára - emelte ki a konferencián Michel Eschenbrenner, a Servier Hungaria ügyvezető igazgatója. Az adott országra partnerként kell tekinteni, és ebben a kapcsolatban mindkét félnek élnie kell a lehetőséggel. A szakember szerint a Servier ebbe az irányba lépett, amikor az elmúlt években jelentős összeget fektetett be a magyarországi kutatás-fejlesztésbe, és aminek egyik eredménye a Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézet létrehozása és fenntartása is. A hazai k+f-re fordított összeg az elmúlt négy év során több mint 25 százalékkal növekedett és ezen belül a gyógyszeripari ráfordítások nagyon jelentős tényezőt képviselnek. Magyarország számára komoly előnyöket jelent, hogy a beruházásokkal magas színvonalú, innovatív munkahelyeket létesítenek, ahol sok tehetséges hazai kutatót alkalmaznak - így biztosítva a szakmai fejlődést és a kutatók itthon maradását.
Amikor a magyar emberek egészségi állapota az egyik legrosszabb az Európai Unióban, nem szabad kizárólag rövid távú, fiskális szemléletet alkalmazni - hívta fel a figyelmet egy fontos aspektusra Christophe Gourlet, a sanofi-aventis/Chinoin vezérigazgatója. Véleménye szerint a büdzsé korlátai mellett lehetőséget kell biztosítani a legkorszerűbb terápiák alkalmazására, ami hosszabb távon akár jelentős költségmegtakarítást is jelenthet az államnak azzal, hogy szükségtelenné teszi a kórházi ellátást. Az idén 100. születésnapját ünneplő, 2500 főt foglalkoztató sanofi-aventis/Chinoin minden évben hazai árbevételének több mint 20 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, ezenfelül pedig jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez és a hazai exporthoz.
Az egészségügy megoldandó feladatairól beszélt Bodrogi József, az ELTE Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója is, aki a hazánkban közel egymillió embert érintő cukorbetegséget hozta fel példának. A betegek jó része nem is tud betegségéről, jelentős részük alulkezelt. Egy tavaly készült hazai tanulmány szerint a cukorbetegek egészségügyi ellátásának csak a közvetlen költségei 2008-ban a GDP 0,6 százalékát, 174 milliárd forintot tettek ki Magyarországon. Ez a költség a betegszám növekedésével csak nőni fog a jövőben, a megfelelő időben alkalmazott megfelelő terápiával, a prevenció hangsúlyozásával azonban lehetőség van a kiadásokat csökkenteni, amelyben a gyógyszeripar megkerülhetetlen tényező.
A rendezvényen az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke, Váradi Péter az egészségpénztárak jelentős mértékű hozzájárulását emelte ki az egészségügyi költségek csökkentésében. Emellett többek között a megkezdett terápiából kimaradók gazdasági hatását hangsúlyozta. Elgondolkodtató példaként hozta a koleszteringyógyszerrel kezelt betegek terápiaelhagyási arányát. Ezt a gyógyszert ugyanis 1 évig folyamatosan kell szedni ahhoz, hogy eredményes legyen a kezelés, ám a betegek jelentős hányada korábban leáll a szedésével, s ez éves szinten 10 milliárd forint elpazarolt pénzt jelent az állam számára.
