Tavaly stagnált az élelmiszer-kiskereskedelemben az úgynevezett kosárérték (az egy vásárlásra jutó összeg), ám a fogyasztók többször jártak vásárolni, így az élelmiszerpiacon az átlagot meghaladó (8,8 százalék), a háztartási vegyiáruk piacán pedig átlagos, 5,6 százalékos értékbeni növekedés volt – jelentette ki Szalókyné Tóth Judit, az ACNielsen piackutató vállalat igazgatója. Korábban a múlt évre – a megszorító intézkedések miatt – mindenki forgalomcsökkenést várt, ám hogy ez nem következett be, az nem véletlen. A kereskedelmi csatornák és a gyártók ugyanis – visszaeséstől tartva – erős marketingkommunikációval ösztönözték a fogyasztást.
Idén viszont – vélhetően a vállalati költségvágások hatására – abbamaradt az agresszív kommunikáció, emellett a kormányzati megszorítások is hatnak már, így néhány élelmiszer- és háztartásivegyiáru-kategóriában már érezhető a visszaesés. Elsősorban a középkategóriában tűnik erőteljesnek a visszaesés, ugyanakkor a marketingkommunikációval támogatott prémium termékek pozíciója stabil, sőt növekedést is felmutattak – mondta lapunk kérdésére az igazgató. Hasonlóan jó helyzetben vannak a kereskedelmi – szaknyelven szólva „A” – márkák, amelyek általában kategóriagyilkosnak számítanak az alacsony árszintjük miatt. Az ACNielsen most azt tanácsolja a gyártóknak, hogy amennyiben tehetik, támogassák meg termékeiket reklámmal. Egy-egy termék ugyanis a hirdetési kampány időszakában szignifikáns forgalomnövekedést képes produkálni. A piackutató vállalat adatai szerint a múlt évben a magyar vásárlók mind gyakrabban keresték fel a modern bolttípusokat, ám a legtöbb pénzt továbbra is a hagyományos kis üzletekben költik élelmiszerre. Az ACNielsen eredményei azonban a szupermarketek piacán eltérő képet mutatnak, mint a konkurens GfK Hungáriáé: amíg ugyanis az utóbbi szerint a szupermarketek voltak a múlt év nagy nyertesei, addig az előbbi szerint inkább a diszkontoknak állt a zászló, az élelmiszerpiacon pedig a hipermarketek mutattak fel komoly bővülést. (Az ACNielsen a termékkategóriák forgalmából számol, ám a csatornákat másként kategorizálja, mint a konkurens, amelyik inkább a fogyasztók szemszögéből vizsgálódik.)
A NAPI Gazdaság a Mai Piac szaklap által publikált – ACNielsen-adatokra építő – kereskedelmi top-14-es listájából készített számításai szerint tavaly erős volumenbővülést valóban csak a hipermarketek mutattak fel az FMCG-piacon. A Tesco, az Auchan és a Cora 102 milliárd forintos forgalomnövekedést produkált; ez a 2005-ös adatokhoz képest 12 százalékos növekedés. A korábbi években erősen hanyagolt szupermarket-csatorna ezen adatok szerint 2006-ban újra magára talált, hiszen a két nagy láncból a Spar 45 milliárdot „hozott”, amelyet kicsit rontott a Match mínusz hárommilliárdja. A diszkontpiac 43 milliárddal bővült tavaly, amiből a Lidl egymaga 38 milliárddal vette ki a részét.
Összegzésképpen elmondható: az ACNielsen-adatokat gondosabban vizsgálva igazolható a trend, miszerint míg a hiperek térnyerése alábbhagyott, addig a száguldó diszkontpiac mellett a „surranópályán” a szupermarket-csatorna lehet hosszú távon a másik befutó. Az éllovasok és a tavalyi év igazi nyertesei a Lidl és a Spar voltak.
Hőnyi Gyula