A nyári szezon nyitányaként forró témát tárgyalnak a tagállamok: az Európai Bizottság javaslatára akár heteken belül megszavazhatják a légi utasok jogairól szóló, uniós rendelet reformját, amely turisták ezreit hozhatja az eddiginél sokkal hátrányosabb helyzetbe. 

A tervezet lényege, hogy például a gyakorta bosszúságot okozó járatkésések esetén a jelenleg érvényes, háromórás határ hosszabbra nyúlna, következményként a pórul járt utazók lényegesen kisebb valószínűséggel lehetnek majd jogosultak pénzügyi kártérítésekre.

A fogyasztóvédők vészharangot kongatnak, mivel a repülési adatelemzők szerint a bizottság által javasolt reform végrehajtásával

az érintettek 80 százaléka nem jutna semmilyen kártérítéshez,

csak a rossz élmény és a késésekből fakadó, esetleges anyagi veszteség maradna számukra.

Tény, hogy a légitársaságok versenyképességét javítani kell az EU-ban, de az semmiképpen sem történhet az utasok kárára – jelentette ki az Economxnak Varga G. Gábor légiközlekedési szakértő.

Nemhogy pénzveszteség, összeomlás is jöhet

A reformterv eredete évekre nyúlik vissza: az EB 2013-ban már javasolta a 2004-es, fő légi utasjogi rendelet módosítását, amelyre egy évvel később az Európai Parlament közzétett egy jelentést, ám azóta nem született megállapodás, de most szárnyra kapott a téma. 

Az időzítés nem lehet véletlen a nyár küszöbén – tekintve, hogy az elmúlt években folyamatosan romlott a járatkésések aránya Európában, aminek hátterében a repülőterek kiszolgáló területein jellemző, súlyos munkaerőhiány áll.

Megírtuk: az ausztriai Vida szakszervezet már figyelmeztetett, hogy

2025-ben példátlan repülőtéri káosz, sőt, a repülésbiztonság összeomlása fenyeget

a kontinensen – előrejelzésük szerint Ausztriában, Németországban, Magyarországon, de a görögöknél és a törököknél is kritikus lehet a helyzet.

Próbára tennék, kötélből vannak-e az utasok idegei

Jelenleg az EU tagállamai vitatják meg a járatkésések esetén érvényes utasjogok módosító javaslatát.

Az aktuális rendelkezés értelmében háromórás vagy annál hosszabb késés esetén:

  • 250 euró kártérítés járhat legfeljebb 1500 km-es repülőjegyeknél,
  • 400 euró legfeljebb 3500 km-es repülőjegyek esetén, illetve
  • 600 euró, ha 3500 km-nél hosszabb repülőútról van szó.

A reform viszont a kártérítés mértékét különböző időpontokhoz és útvonalakhoz kötné. Eszerint

  • 250 euró csak az ötórás vagy annál hosszabb késés esetén járna (legfeljebb 3500 km-es útnál)
  • 400 eurót kaphatna, aki kilencórás vagy annál hosszabb késést szenved el (az EU-n belül, 3500 km-nél hosszabb út esetén)
  • 400 euró járna a szintén kilencórás vagy annál hosszabb késésnél, ha több mint 6000 km-es, EU-n kívüli járatról van szó, továbbá
  • 600 eurót fizetnének a tizenkét órás vagy annál hosszabb késés esetén (több mint 6000 km-es utaknál).

Elkanászodnának a fuvarozók, bár kevesebb járatot törölnének

A kártérítés fizetésének kötelezettsége kulcsfontosságú ösztönző a légitársaságok számára, hogy a tervek szerint és időben működjeneknyilatkozta Tomasz Pawliszyn, az AirHelp utasjogi portál vezérigazgatója a német Rheinische Postnak. Kiemelte: ha módosítanak,

az európai légi forgalomban jelentősen több és jelentősen hosszabb késés válik majd az új normává.

Ez pedig komoly visszalépés lenne – közölte Karolina Wojtal, a Német Európai Fogyasztói Központ (ECC) társigazgatója, rámutatva: 

a legtöbb járatkésés két és négy óra közötti,

ez alapján pedig a légitársaságok sok pénzt takaríthatnának meg a jövőben.

A hosszabb időablakokkal hajlamosak lehetnek szándékosan késleltetni a járatokat ahelyett, hogy törölnék őket, hogy elkerüljék a kártérítést – jegyezte meg.

Az „Airlines for Europe” (A4E) európai lobbiszervezet viszont erre az mondja, hogy ha valami „rosszul sül el”, időbe telik, mire megtalálják a csere repülőgépet vagy személyzetet, ezért jogos a kártérítési küszöbérték növelése, ráadásul így kevesebb lenne a járattörlésírják.

A pontosság amúgy sem jellemző ezen a területen a precíz németeknél: az AirHelp felmérései szerint tavaly fő nyugati partnerünk volt az egyik olyan ország, ahol a legtöbb fennakadás volt a légi közlekedésben – csak Portugália és Görögország előzött ebben. 

Ördög a részletekben: csak irányadó lesz a menetrend?

A javasolt változtatások semmilyen formában nem szolgálják az utasok érdekeit.

A légitársaságok versenyképességét igen, amit egyértelműen javítani kell az EU-ban, de semmiképpen sem az utasok kárára – jelentette ki megkeresésünkre Varga G. Gábor légiközlekedési szakértő.

Az Egek Ura Blog alapítója szerint az ördög ezúttal is a részletekben lakozik, és ugyan van olyan eleme a javaslatnak, ami méltányolható, például, hogy a hosszabb járatoknál valóban sok időbe telhet megszervezni az út folytatását.

Azonban a rövid- és középtávú, kontinensen belüli járatok esetében semmi indok nincs a hosszabbításra, hacsak az nem, hogy rengeteg pénzt hagynának a légitársaságok zsebében.

Márpedig Európában a járatok jelentős része 3500 kilométeres távolságon belül közlekedik, beleértve a turisták által favorizált városlátogató és nyaraló járatokat.

Az unióban a járatok pontossági mutatói jelenleg is rosszak, a légtér zsúfoltsága és az irányítás kapacitásai, a képzett személyzet és a repülőgépek szűkössége miatt – erősítette meg Varga G. Gábor, rámutatva: a bizottság csak a légitáraságok dolgát könnyítené meg, javítva a pénzügyi helyzetüket, sőt, vonzóbbá tenné a cégeket a befektetők körében.

De mindezt azon az áron, hogy kiveszi a rendszerből a legnagyobb motivációt a késések elkerülésére. Ez azt üzenné a fuvarozóknak, hogy a 2-3-4 órás késés teljesen elfogadható, lényegében

a menetrendet is csak irányadóvá tenné 

– jegyezte meg. 

Sokan a zavarosban halásznak

Szerinte sokkal inkább azt kellene pontosítani a reform részeként, hogy például milyen esetekben és kinek a feladata a késéssel érintett utasoknak szállást foglalni és azt kifizetni, mer jelenleg az sem egyértelmű, hogy egy célállomáson a légitársaságoknak kell legyen minimum egy szerződött partnere, aki a károsult turistáknak segíteni tud.

A telefonos ügyfélszolgálatok kötelező teendőit is szabályozni illene, vagy azt, hogy a fuvarozók ne különböztessék meg hátrányosan azokat, akik utazási irodánál vagy online közvetítőnél vették a jegyet.

Ami az online irodákat illeti, a segítségnyújtás kötelezettségét rájuk is kellene terhelni, mert

sok vállalkozás halászik a zavarosban

– mondta.

Megjegyezte: biztos benne, hogy

a magyar tagállami álláspont az utasok érdekeit támogatja. 

A bizottságnak a légitársaságok versenyképességéért az adózás terén, az adminisztráció enyhítésén és a fenntarthatósági szabályok életszerűvé tételén keresztül kellene cselekednie – állapította meg az iparági szakértő.