Új olajútvonalak a térség biztonságáért – a Mol stratégiája a geopolitikai viharok közepette

A világpolitikai feszültségek közepette a Mol új beszerzési lehetőségeket keres, hogy növelje a régió ellátásbiztonságát – mondta Bacsa György, a vállalat ügyvezetője. Miközben a kazah és fekete-tengeri útvonalakban is lát potenciált, a cég továbbra is ragaszkodik az orosz olajhoz, stratégiai kockázatként tekintve az Adria-vezetékre való kizárólagos áttérésre. Bacsa szerint Közép-Európának minden eshetőségre készen kell állnia, mert a geopolitika újra az erőpolitika logikáját követi.

„Minél több forrást és útvonalat tud a Mol behozni a régióba a kőolaj számára, annál többet tud tenni az ellátásbiztonság érdekében” – mondta a napokban Bacsa György a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója az Argusnak. A vezető szerint

Bacsa György szerint az egyik lehetséges alternatíva az, ha a régió

a nyersanyagot a Fekete-tenger felől hozza be,

először az Ukrajnán áthaladó Odessa–Brodi vezetéken keresztül, majd a Barátság-kőolajvezeték déli ágán folytatva. Azonban ezen az útvonalon jelenleg lehetetlen az import, a háború miatt Oroszország és Ukrajna között, bár Kijev 2024-ben felvetette ennek lehetőségét. A Kaszpi-térségből származó kőolaj Közép-Európába történő szállításának ötletét először az 1990-es évek közepén javasolták, de az elképzelés nem valósult meg, mivel az akkori szállítási költségek mellett nem tudta volna felvenni a versenyt az orosz Urál típusú kőolajjal.

A Mol számára a másik lehetőség

a kazah kőolaj importja a Barátság vezetéken keresztül,

a vállalat tárgyalásokat folytat erről a kazah állami beszállítóval, a KazMunayGazzal – mondta Bacsa. Magyarország ezen kívül

a kazah csővezetékes kőolajat továbbíthatná Szerbia 96 ezer hordó/nap kapacitású pancsovai finomítójába

egy, 2028-ra tervezett összekötő vezetéken keresztül – tette hozzá. Kazahsztán azt tervezi, hogy idén tesztelést hajt végre a Magyarországra irányuló csővezetékes szállításokról – közölte az ország energiaügyi minisztériuma februárban. Jelenleg már szállít kőolajat Németországba a Barátság vezeték északi ágán keresztül.

A Mol tehát – figyelve a turbulens világpolitikai eseményeket – keresi az alternatívákat, de többször egyértelművé tette azt is: bár 2026 végére szeretné elérni a 100 százalékos technológiai rugalmasságot finomítóiban, ezután sem szeretne lemondani az orosz olajról, hiszen a cél az, hogy minél több ellátási útvonalat kiépítsen, és ezzel erősítse a régió tárgyalási pozícióját. Ha a Barátság-vezetéket lecserélné az Adria-vezetékre, akkor még inkább kiszolgáltatottá válna a vezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janafnak.

– mondta Bacsa, aki aláhúzta azt is: a Mol már évek óta hosszú távú megállapodásra törekszik a Janaffal,  de 2022 vége óta csak rövid távú szerződéseket tudott kötni a horvát céggel. Bacsa szerint a Janaf „teljesen visszaél a régió kiszolgáltatottságával”, és „az ukrán-orosz háború kitörése után, amint lehetett, majdnem megduplázta a tarifát”.

Érdemes felidézni, hogy Bacsa György Money Talks konferencián is felszólalt. Itt annak adott hangot, hogy a hagyományos üzletágaikban Közép-Kelet-Európában nagyvállalattá tudtak válni, a 2000-es évek az európai ipar fénykora volt. Az előző évtized végén kapott ez egy gellert, amikor elkezdett mindenki bezárkózni, majd jött a Covid, ezzel véget ért ez az aranykor.

Szerinte visszatértünk egy imperialista logikához a szabadkereskedelem helyett. Az alkalmazkodóképesség kiemelten fontos, de egy valamihez nem lehet alkalmazkodni: a teljes lezáráshoz és tilalomhoz. „Az elmúlt két hétben felgyorsult a világ, az elmúlt öt év csak felkészülés volt erre” – mondta Bacsa György, akivel korábban podcastet is felvettünk, ezt az alábbi linken érhetik el.