Nemzetközi összehasonlításban is kiugró Magyarország idei és jövő évi finanszírozási igénye - mutat rá az IMF legfrissebb költségvetési kitekintője (Fiscal Monitor). A feltörekvő piacok (emerging markets) között a teljes magyar idei GDP-arányos finanszírozási szükséglet a harmadik legjelentősebb. Jövőre még ennél is nagyobb az ország forrásbevonási igénye, amit csak az egyébként extrém külső forrásra szoruló Pakisztán ráutaltsága előz meg.

A 26 vizsgált feltörekvő ország teljes idei átlagos finanszírozási szükséglete a GDP-hez mérten 9,2 százalék, míg a jövő évi átlag ennél mérsékeltebb 7,8 százalék lesz - az IMF kimutatása szerint. Ehhez képest például az említett Pakisztánnak idén 30, jövőre 31 százalékos lesz a GDP arányos forrásszükséglete, míg lejáró adóssága a bruttó össztermékének 24 százalékát éri el. Második helyen Brazília áll a maga 17,9 százalékos idei teljes finanszírozási igényével, és nem sokkal tőle lemaradva Magyarország, 16,7 százalékkal. Jövőre viszont helyet cserélhetünk a brazilokkal, nálunk ugyanis a GDP közel 19 százalékára fog nőni a teljes finanszírozási szükséglet, míg a braziloknál 17 százalékig nő a mutató. Ha a lejáró adósságot nézzük a GDP tükrében, ott is kirívó a magyar érték az idei 13,8 és a jövő évi 16,2 százalékkal.

Különösen szembetűnő a hazai gazdaság pénzügyi sebezhetősége, ha nem a latin-amerikai országokkal és Közép-Ázsiával, hanem a szűkebb régiónkkal hasonlítjuk össze. Globálisan van persze magasabb finanszírozási igényű ország, a fejlett államok toplistáját Japán vezeti 60 százalék feletti 2013-as mutatóval, majd az USA (27,3 százalék), Olaszország (25,3 százalék) és Spanyolország (21,3 százalék) következik.

Magyarország a térség legsebezhetőbbje

Az IMF szelektált kritériumai alapján az egyébként a fejlett gazdaságokhoz sorolt Szlovákia vagy Csehország mutatói jóval a magyar alatt vannak, egyik ország esetében sem éri el a GDP 13 százalékát az idei vagy a jövő évi teljes finanszírozási igény, míg a GDP arányos adósságlejárat a 10 százalékos szintet súrolja mindkét esetben. Lengyelország finanszírozási helyzete is lényegesen kedvezőbb a magyarénál, itt a lejáró adósság mindkét évben a 8 százalékos szint körül mozog, míg a teljes finanszírozási igény 11,5 százalékos szinten stabilizálódik a vizsgált időszakban. A román vagy a bolgár adat is sokkal kedvezőbb a magyarénál, vagyis egyértelmű, hogy Magyarország a térség pénzügyileg legsebezhetőbb állama.

A problémát a külső forrásra való nagy ráutaltság jelenti, illetve adósságunk devizaszerkezete is rendkívül kedvezőtlen, hiszen nagyjából fele-fele arányban vagyunk forintban és külföldi devizában eladósodva.

Az Államadósság Kezelő Központ júniusi statisztikája szerint az országnak idei harmadik negyedévben 1935,1 milliárd forint, a negyedik negyedévben pedig 1354,7 milliárd forintnyi adóssága fog lejárni. Jövőre összesen 3418 milliárd forintnyi lejáró adóssága lesz Magyarországnak. A bruttó finanszírozási tervben emellett az adott évi költségvetési hiány fedezetével is számolni kell, a teljes finanszírozási igénye ezek összegéből jön ki.

Forintból lett deviza

Ezért is fontos, hogy Magyarországon alacsony szinten maradjon a hiány, mivel az így is tetemes forrásszükséglet gyakorlatilag csak háromféleképpen mérsékelhető: alacsony államháztartási hiánnyal, minél kedvezőbb kamatkörnyezettel, ami az adósságmegújítás költségeit apasztja, továbbá fontos a kedvező árfolyamszint is, mivel a devizaadósság forint értéke ezzel csökkenthető. Az idei negyedéves devizalejáratok 360,1 milliárd, majd 556,1 milliárd, illetve 1479,6 milliárd forint voltak, de eddig még nem sikerült az országnak a piacról devizát bevonnia. Az idei évre vonatkozó kibocsátási terv szerint a teljes 4589 milliárdos kibocsátás 31 százalékát kellett volna devizakibocsátásból fedezni, ami egyelőre a megnövelt forintkibocsátásokból teljesült (ezt a nemzeti banknál tárolt devizatartalék terhére történő átváltásból tudta a kormány devizalejáratainak fedezésére használni).

A hazai forrásszűkét és az ezzel párosuló tetemes finanszírozási igényt az uniós források csak tompítani tudják, de a negatív hatást nem kapcsolják ki. Az államadósság Magyarországon jó ideje nem tud érdemben csökkenni (az idei javulást a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások konfiskálása eredményezte), de várhatóan jövőre újra emelkedni fog az adósságráta, mivel a recesszió idei beköszöntével a konstans adósságállomány mellett is emelkedik a mutató.