A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Minden októberben lázban ég a nemzetközi tudós- és művészvilág: ebben az időszakban osztja ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia az az évi Nobel-díjakat. A 2012-es irodalmi Nobel-díjas Mo Jen a díj történetének első hivatalos, kínai tulajdonosa lett. Az indoklás szerint az író a hallucinatorikus realizmus, vagy más megfogalmazásban a kínai mágikus realizmus révén ötvözi a meséket a történelemmel és a jelennel, a fantázia és a valóság, a történelmi és a társadalmi síkok keverékéből teremt világokat.
Mágikus realizmus − talán ezzel a kifejezéssel is jellemezhető az a hihetetlen fejlődés és átalakulás, amely az elmúlt mintegy három évtizedben köszöntött a világ legnépesebb országára. Távolról és mégis nagyon közelről, a Kínai−Magyar Üzleti Tanács elnökségének tagjaként nyomon követhettem ezt a gyors változást.
Akár hat-nyolc újabb projekt érkezhet
Egy olyan változást, amely a kínaiak mellett Magyarországnak is előnyöket hozott: Magyarország és Kína között erős gazdasági híd épült. Az eddig idei érkezett kínai tőkebefektetések értéke mintegy 2,5 milliárd dollár. Ez biztató lehet a jövőre nézve, a kazincbarcikai Wanhua-beruházást és a Huawei európai ellátó központját, illetve logisztikai központját további hat-nyolc jelentős projekt is követheti. Ugyanakkor a logisztikai fejlesztések területén még sok a tennivaló. Magyarország természetes logisztikai központ Kína számára, ahol mindenféle közlekedési infrastruktúra − légi, szárazföldi, vízi − kiépíthető, ezért Magyarországnak a lehetőségeket kihasználva valódi logisztikai központtá kell válnia.
Éppen ezért nem elhanyagolható számunkra sem a kérdés: tényleg elérte Kínát is a válság szele? Egyfelől több jel ellentétes irányba mutat. Kína ma már nemcsak a világ műhelye, hanem méreténél és vásárlóerejénél fogva egyik legfontosabb piaca is. Lakosai között egymillió dollármilliomos található, így talán nem meglepő, hogy az Euromonitor friss tanulmánya szerint öt éven belül a világ második legnagyobb luxuscikkpiaca lehet. Autóból pedig már 2008 óta itt készül a legtöbb − 2011-ben mintegy 18 millió darab, melyből 13,76 millió volt személyautó. Nem csoda tehát, hogy a limuzinoknál már évtizedek óta vetélkedő német prémium gyártók, a Mercedes, a BMW és az Audi triászából a sokáig vezető Mercedes került mostanra az utolsó helyre. Elemzők szerint ennek egyik oka az, hogy Kínában nem tudott olyan erős pozíciókat kialakítani, mint két fő versenytársa. Hasonlóképp, mára Kína lett a világ legnagyobb háztartásigép-gyártója: az összes televízió 80 százaléka, a hűtőszekrények több mint fele, a mosógépeknek pedig a 40 százaléka származik a kelet-ázsiai országból. A teljes iparági kibocsátás 1,07 ezer milliárd jüant (38 ezer milliárd forint) tett ki tavaly, ami csaknem ötszöröse a tíz évvel ezelőtti értéknek.
Piaci buborékok is jöhetnek
Másfelől azonban a már-már megszokottá vált pozitívumok mellett egyre több negatívumról számolnak be a Kína-szakértők, mind több felhő jelenik meg az ázsiai állam fejlődésének egén. Augusztusban már harmadik hónapja csökkentek a Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések, amit az EU és az amerikai gazdaság helyzetének romlásával magyarázott az ország kereskedelmi minisztériuma. Az unió − amely Kína legnagyobb kereskedelmi partnere − befektetései 4,1, míg az USA-ból érkező befektetések 2,8 százalékkal mérséklődtek a januártól augusztusig terjedő időszakban. Ezzel párhuzamosan a Világbank Ázsia idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését 7,6-ről 7,2 százalékra, Kínáét pedig 8,2 százalékról 7,7 százalékra csökkentette, miközben az tavaly még 9,3 százalék volt. (Ám még ez a csökkenő tendenciát mutató növekedési ütem is Európában az álom kategóriájába tartozik.) A bank magyarázata egybevág Kínáéval: a lassulás hátterében elsősorban az amerikai gazdaság mérsékelt növekedése és az európai visszaesés áll.
Komolyan számolni kell piaci buborékok kialakulásával is az alacsony hatékonysággal működő, többségi állami tulajdonban levő vállalatok miatt. Ezek az elmúlt években többek között a közvetlen állami támogatásnak, valamint a kedvezőbb adókulcsoknak köszönhetően növekedtek jelentős mértékben, de nagy részük folyamatosan veszteséges. Ugyanakkor hatalmas kapacitásuk számottevően hozzájárul egyes szektorokban a túltermeléshez, ezzel együtt pedig a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben különösen veszélyes piaci buborékok kialakulásához.
Közben pedig Kína helyzete − mint a világ műhelye − szintén megrendülni látszik: a dráguló munkaerő és a befektetéseket már kevésbé ösztönző törvények miatt már nem minden esetben itt lehet a legolcsóbban gyártatni, lassan felzárkózik mellé Vietnam és Thaiföld, sőt Mexikó és Brazília is. Pedig mostanra egyre érezhetőbbé válnak az 1978-ban bevezetett, családonként egy gyermeket megcélzó politika negatív következményei is: a társadalom rohamosan öregszik, egyre több nyugdíjasra egyre kevesebb fiatal jut. Ráadásul a fiatalok nehezen találnak párt maguknak, ugyanis a fiúkat preferáló családmodell és az abortuszok miatt a nők aránya jelentősen alacsonyabb a korcsoportban. Ugyanakkor ez a korábbi évtizedekhez képest csökkenő számú fiatal is egyre nehezebben talál munkát: tavaly a hat és fél millió végzős diplomás között 28 százalék volt a munkanélküliek aránya.
A hagyományos recept nem elég
Számos kihívással kell tehát megküzdenie Kínának, ha folytatni akarja az elmúlt évtizedek gazdasági sikereit. Az ország vezetői egy cseppet sem haboztak a válság kitörésekor: 2008-ban 585 milliárd dolláros ösztönző csomaggal gondoskodtak arról, hogy a gazdaság elkerülje a visszaesést. A kínai sikergazdaság hagyományos receptje azonban mintha már nem lenne olyan hatékony, mint korábban volt: a külföldről érkező beruházások az elmúlt tíz hónapban − egy hónap kivételével − folyamatosan csökkentek, az óriási kormányzati beruházások és a lassuló lakossági fogyasztás pedig súlyos egyensúlytalanságot okozott. A bizonytalanságot ráadásul az is fokozza, hogy a külföld igazából csak találgat arról, hogy a hamarosan leköszönő kínai államelnök, Hu Csin-tao utódja milyen intézkedésekkel próbálja majd újra felpörgetni a kínai gazdaság növekedését. Eszközöknek mindenesetre nem lesz híján: a költségvetés többlete 158 milliárd dollár, ami jelentős mozgásteret nyújt majd.
Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke